Állami Balett Intézet ülései, 1959-1960 (HU MTEL VIII.1.a 1.)

1960. február 13. Tanulmányi értekezlet jegyzőkönyve, Nevelési

-4 Bár a pedagógusnak helyzeti energiája van - a szülők egy bizonyos fokig feltekintenek rá, tartanak tőle - -ég raég^igy>-is sok fáradozás, törődés szükséges ahhoz, hogy e^yes szülőkre hatni lehessen. Ezekkel a nehéz esetekkel bizony egénileg kell foglalkozni*

növendékeink egy része nem a szüléi otthonban, hanem diákotthonban él. A tavalyi év folyamán felvetődött az a probléma., hogy a diákotthonban kevés a nevelő személyzet. Az idén az év eledén a helvzet még rosszabbodott, mert az igazgatónőn kivül mindössze egv gondozónő volt csak a diákotthonban^A diákotthonban együtt élnek fiuk-le- ányok, tizenegy éves kortól 23 éves korig ami különösen megnehezíti a nevelők feladatát. Az igazgatónő és a gondozónő igazán heroiku^sn küzdöttek a feladattal. Most január elsejétől kaptak segítséget.

Két korrepetáló tanár jár ki a diákotthonba heti három alkalommal 2 órára; hétfőn,csütörtökön és pénteken 6 órától 8 óráig. Ez ie nagy segítséget jelent. A serdülő kamasz gyerekek sok esetben a szülői házban is arra törekednek, hogy egy vélt "szabadság" jogán kivonják magukat a szülői ház rendje is a szülői felügvelet alól. Ez a törekvés gyakran jelentkezik a diákotthonban is. Az igazgatónőnek és a gondozónőnek nem könnyű a feladata. A mi feladatunk, hogy segítsünk nekik. Az iskola tanárai közül néhánvan voltak kint a diákotthonban az első félévben. Kérem a többi kartársakat is, hogy látogassanak a diákotthonba és legyenek segítségére a diákotthon igazgatónőjének, aki minden esetben a tantestület nevelési szempontjait kivánja érvényesíteni, tehát a maga részéről segíti a mi munkánkat.

Tárgyaltunk az elmúlt félév során az Operaházzal is. Sikerült elérni azt, hogy a szereposztásnál az Operaház kikéri az Intézet véleményét és hozzájárulását, ami lehetővé teszi a nevelési szempontok érvényesitését. Több kartárs hivta már fel a figyelmet arra, hogy egvik másik növendékünknek épen az Operaházi karban való szerepléstől szállt fejébe a dicsőség, hanyagolta el szakmai és iskolai munkáját. Ha pl. egy negyedik évfolyamos fiú gyerek, aki 2 éve van mindössze az Intézetben jó magas növése miatt már az operai karban szerepel - könnyen gondolhatja, hogy a szakmai tudás nem szükséges ahhoz, hogy valaki az operaházi balettkarban táncoljon - vagy pedig azt, hogy ő egy zseni. Es az egyik következtetés ép úgy káros az ő emberi-mü- vészi fejlődése szempontjából, mint a másik. Az Operaház vezetőségével folytatott megbeszélés során a művészetoktatási osztály vezetője, Varsa Sándomé kérte azokat a balettmestereket, koreográfusokat és asszisztenseket, akik gyerekeinkkel foglalkoznak, hogy a növendékek • kel ne a "színházi ember" hanem a pedagógus hangján és nyelvén beszéljenek. Az ott jelen voltak ezt a szempontot magukévá tették. Azó ta nem is merült fel panasz e téren.