Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994
3. szám - Tartalomjegyzék
180 elképzelhető a kivitelezhetőség függvényében, pl.: az első szerzők preferált hányada 8. e/ A természettudomány kutatóinak körében mára az „impakt faktor"-ok (hatástényezők) ismerete hazánkban általánossá vált. Kétségtelenül ismertté, de nem teljesen elfogadottá. A Garfield által bevezetett és az Institute for Scientific Information, Philadelphia által évente közreadott mintegy 4 000 tudományos folyóirat hatástényező adatainak arányai pl. az MTA KKKI számos kutatójának véleménye szerint csupán hozzávetőleg tükrözik a kémiai folyóiratok nemzetközi szerepének viszonylagos fontosságát. (A hatástényező egy adott folyóirat cikkeinek átlagos idézettségét méri. Lényeges szempont az időhatárok kérdése. A Garfield-féle hatástényező pl. 1991-92-ben egy adott folyóiratban (A) publikált cikkek 1993-ban az illető és a vizsgált többi (a 4 000es listában szereplő) folyóiratban megjelent publikációk által adott hivatkozásoknak a számát osztja el az 1991-92-ben A-ban publikált cikkek számával.) Ismeretes, hogy a különböző szakterületek folyóiratainak hatástényezőiben jelentős, nem színvonalbeli okokra visszavezethető eltérések is lehetnek. A különbségek elsősorban a hivatkozási és a publikációs szokások eltérő volta miatt lépnek fel. (Ilyenek például a különböző szakterületek cikkeiben lévő hivatkozások számában való eltérés, az információk elavulásának eltérő sebessége és az információk szűkebb vagy tágabb körben — más diszciplínák által - történő felhasználása.) E helyütt nincs mód annak részletes kifejtésére, miért különböznek a hatástényezők szakterületenként, valamint, hogy miért fluktuálnak (esetleg nőnek vagy csökkennek) ezek az adatok időben. Az előző probléma megoldása érdekében célszerű azonos (hasonló) szakterületek publikációit összevetni egymással. Kétségtelen, hogy a szakterületek kijelölése nehéz, és előfordul, hogy az egyes diszciplínák (pl. fizika, kémia, biológia) egészeire vonatkozó adatok között lényegesen kisebb eltérések adódhatnak, mint egy-egy diszciplínán belüli területekre vonatkozóan (pl. bioorganikus kémia, szerves kémia, makromolckuláris kémia). Ezért preferálható a vizsgált kutatócsoportok saját maguk által kijelölt szakterületének használata (azaz: azoknak a folyóiratoknak a köre, amelyekben az illetők publikálnak). Ennélfogva alkalmas viszonyítási alap pl. a relatív idézettség (R) kiszámításához a vizsgált kutatók által a publikálásra használt folyóiratok hatástényezőinck összege. Megjegyzendő, hogy az említett viszonyítási alapnak a használatakor kis számú (5 — 20) publikációnál, továbbá ha a vizsgált csoport publikációs stratégiája nem megfelelő, azaz nem legalább a terület átlagos színvonalú folyóirataiban 8. Vmkter,P.: Research contribution, authorship and team cooperativeness. = Scientometrics /Budapest -Amsterdam etc./, 1993.26.vol.l.no. 213-230.p.
