Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994
3. szám - Tartalomjegyzék
181 jelennek meg a közleményei, nagy hibák léphetnek fel. 9 Alkalmazhatunk természetesen abszolút viszonyítási alapokat is, de ehhez a szakterület összes folyóiratának (cikkének) átlagos idézettségét kell kiszámítanunk. Kétségtelen, hogy az idézettség és a hatástényezők számításánál figyelembe vett eltérő időablakok (lásd az R-mutató kiszámítását) elvi módszertani hibát jelentenek, de mivel korábbi vizsgálataink szerint 1 0 az információk öregedése egymástól igen különböző szakterületeket (pl. matematika, genetika) kivéve hasonló, s a „kétéves", Garfield-féle és egy tíz publikációs évre számolt hatástényező közötti különbség csupán 5 — 20% lehet az előző javára, nem követünk el nagy hibát, ha ezt az egyszerűsítést alkalmazzuk. Különben csak idő, pénz és számítógép-kapacitás kérdése, hogy az SCI adataiból tetszőleges időablakú hatástényezőket számoljunk. Mivel a hatástényezők egy többé-kevésbé „intézményesült" tudás részének tekinthetők, nehéz lenne új mutatók bevezetése. Lehetne természetesen kombinálni a szakterületi kívánalmakat és a hatástényezők alkalmazását. Ha az értékeltek által is elfogadható módon (ami igen-igen kérdéses) hozzá lehetne rendelni az egyes tanszékeket (csoportokat, egyéneket) egy-egy szakterületi folyóiratbázishoz, akkor a következő megoldás is szóba jöhetne a használt publikációs csatornák értékelésére. A folyóiratok hatástényezői és szakértői vélemény szerint meg lehetne határozni egy-egy szakterületen a folyóiratok legfelső 25 %-át, majd a színvonalban ezután következő 20, 20, 20%-ot, valamint a maradék 15 %-ot. (Természetesen a megadott %-os határok csak orientálásra szolgálnak, a konkrét értékek ettől eltérhetnek s nem feltétlenül szükséges kvantumos lépésekben váltani az egyes kategóriák pontértékeit, lehet folyamatos függvény szerint is.) Az öt (vagy szükség szerint több) kategória súlyozását is el kell végezni. Mivel a folyóiratok többségének hatástényezője 0,3 — 7 közötti adat, az esetleges torzítások csökkentésének érdekében ennél lényegesen kisebb különbségtétel is indokolt lehet. Pl. 5,4,3,2,1 ponttal honorálhatók az említett kategóriákba tartozó folyóiratközlemények. Az egyes folyóiratoknak a kategóriánkénti pontozása döntően a hatástényezők alapján kell hogy történjék, de a szakértői állásfoglalással történő módosításnak is teret adhatunk. 9. VinkJer,P.: Bibliomelric analysis of publication activity of a scientific research institute. In: Informetrics 89ЛА). líd. L.Egghe, R.Rousseau. Amsterdam, 1990,Elsevier. 10. VmkJer,P. : Possible causes of differences in information impact of journals from different subfields. = Scientometrics /Budapest — Amsterdam etc./, 1991.20.vol.l.no. 145 —161.p.
