Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994

3. szám - Tartalomjegyzék

179 Példa a szerzői kapacitáshányad számítására: Éves kapacitáshányad Figyelembe vett évek Összes száma 1982 — 91 között kapacitáshányad X: 1 10 10 Y: 0,5 (félállású) 5 2,5 Z: 0,2 (nyugdíjas, a teljes 10 2 munkaidő 20%-ában alkalmazva) Mindösszesen (k[): A létszámba a külföldön, ill. gyesen, gyeden lévők is beleszámítanak abban az esetben, ha a publikációik figyelembe vannak véve. Éves Figyelembevett Összesen kapaciláshányad évek száma 1982-91 között külföldön dolgozó ösztöndíjas (a külföldön 1 10 10 készült cikkek figyelembevételével) külföldi ösztöndíjas hazai munkaviszonnyal 15 5 1982 - 86 között (csak a korábbi, itthon készült cikkei figyelembevételével) d/ A publikációk saját hányada az illető kutatócsoport (tanszék) „saját része" a publikációkból, az eredményekhez való hozzájárulásának mértéke. Ahány szerzői munkahely van feltüntetve a publikáción (akár lábjegyzetben is), a publikáció annyiad részre osztandó és a vizsgált kutatóhely számára csupán az azt arányosan megillető hányad számolható. Pl. két cikk esetében is „A" és „B" munkahelyi cím van megadva a „by-line"-ban ill. egy harmadik a lábjegyzetben: „on-leave from Z". Ekkor az értékelendő „Z" részére 2х1/з db publikációs saját hányad számolandó. Tehát С értéke = 2/3. Hasonlóképpen kell eljárni a H- és I-adatok (lásd később) esetében is. Azaz, ha például a folyóirat hatástényezője 1,5 és három munkahely vett részt a cikk létrehozásában, akkor mindegyiknek csupán 0,5 pont jár. Az adott cikkre érkező idézetnek pedig csupán 1/3-a számítható az adott értékelendő kutatóhely részére. A kooperációban megjelent cikkek esetében számos más megoldás is