Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994

1. szám - Figyelő

18 Összehangolatlan a tematikailag közelálló kutatóintézetek tevékenysége, a kutatók között nincs rendszeres kapcsolat. További negatívum, hogy az akadémiai és a felsőoktatási intézmények teljesen elkülönülnek, ennek egyik kedvezőtlen következménye, hogy az egyetemi hallgatók jóformán kizárólag elméleti oktatásban részesülnek, nem készülnek fel gyakorlati problémák megoldására. A tananyagok korszerűsítését nehezíti, hogy az egyetemeken a korosabb (átlag 50 éves) szakemberek alkotják a professzori kart és általában az oktatószemélyzetet. Nem érvényesül kellő ösztönzés tudásszintjük emelésére és modernizálására. Bulgáriában 1991-ben 783 millió levât fordítottak felsőoktatásra, 1992-ben с keretet 2 milliárd levára emelték ugyan, de az infláció közben 600 %-kal növekedett. A gazdasági nehézségek mérséklésére tandíjkötelezettséget vezettek be. Az 1991 —92-es tanévtől a közgazdasági egyetemeken pl. 11 000 leva (kb. 550 USD) volt a tandíj, a következő tanévre hozzávetőleg 20 000 levât jeleztek előre. A külföldi diákok évi 3 000 USD tandíjat fizetnek a humán és társadalomtudományi szakokon. 1990 óta a diplomások körében emelkedett a munkanélküliek aránya (mintegy 20 %-ra), eközben több mint tízezer egyetemi oktató, kutató emigrált külföldre (korcsoporti átlaguk 35 év volt), sokan pedig jobban fizető állások kedvéért elhagyták a pályát. Mindezek következtében — a közvéleménykutatások szerint — a társadalomtudományi kutatás és oktatás terén dolgozóknak csupán 18 %-a értékeli közérzetét megfelelőnek. Negatív trendet jelez a kreativitási mutatók lényeges romlása, pl. a szabadalmak 30 %-os csökkenése 1991-ben az egy évvel korábbihoz képest. Sokan morális- és értékválsággal küzdenek; fájdalmasan érinti a kutatókat, hogy a korábbi struktúra szétverése könnyebbnek bizonyult az újnak, megfelelőbbnek felépítésénél. Az SOS (save our science) jelszóval tömörülő társadalomtudósok számbavetlék a legfőbb nehézségeket: elavult kutatási és képzési rendszer (63 %-uk szerint), alacsony fizetés (57 %), korszerűtlen és leromlott segédeszközök, műszerek (45 %), szervezési hiányosságok (34 %), alacsony tudásszintű, kontraszelektált oktatók (25 %), a társadalmi kritériumok egyértelmű meghatározásának hiánya (24 %), a hallgatókkal kialakult konfliktusok (7,3 %), a kollégák közötti politikai konfliktusok (7 %). A társadalomtudományok fő ágazataiban jelenleg folyó kutatások számottevő része már többé-kevésbé Bulgária átalakítását szolgálja. A filozófia területén előtérbe került a fenomenológia, a vallás és filozófia, a jogalkotás filozófiai alapjai, az etika és az ökológiai etika, az ontológia, a jog- és gazdaságfilozófia, a kreativitás kutatása. A politikatudományokban az empirikus kutatások dominálnak: a politikai elit szerepe az átalakulási periódusban, a mediterrán kultúrák összehasonlító elemzése, a politikai kultúra és a gazdasági válság Bulgáriában, a kulturális örökség és az erkölcsi értékek, az etnikai kisebbségek problémái, a politikai pártok és