Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
4. szám - Figyelő
376 megítélése alapján. Az oktatómunka értékelésének alapja a leadott órák száma, az oktatás tartalmi és minőségi megítélése. A kétféle értékelés eredményétől függ az egyéni kutatási támogatás nagysága, ill. a tanszék megítélése is. = Nature /London/,1993.aug.12. 563.p. * * * A németországi kutatás állapotáról négyévente megjelenő Bundesbericht Forschung 1993. évi kötete szerint az ország teljes K+F ráfordítása 80,7 milliárd DM volt, a GDP 2,58 %-a. Ez lemaradást jelent Japánnal (1991: 3,04 %) és az Egyesült Államokkal (1991: 2,78%) szemben, mégpedig az ipari K+F kiadások csökkenése miatt. Az ipar a bruttó hazai K+F ráfordításból már csak 58,9 %-ot finanszíroz, a szövetségi kormány vállalja a költségek 22 %-át, a tartományok 16 %át. A keletnémet kutatási infrastruktúra átalakítása több mint száz új kutatóintézetet (12 500 kutatóval) eredményezett az egyetemeken kívüli szektorban. Az utóbbi tíz év kutatáspolitikai trendjei vizsgálatából kitűnik, hogy az ipar innovációs dinamikája lelassult, Németország jelenléte a K+F intenzív áruk világpiacán csökkent. Számos szektorban nem sikerült a jelentős tudományos eredményeket innovatív termékekben megtestesíteni. A helyzet javítása érdekében a kutatáspolitikai prioritások a következők lettek: — nagy technológiai és gazdasági lehetőséget rejtő új technológiai irányok azonosítása és kiemelt finanszírozás révén termelésbe állítása, — minden lehetőség megragadása a németországi kutatás hatékonyságának növelésére, — az állam, az ipar és az egyetemek intenzív stratégiai párbeszédének kialakítása, — a prioritások világos megfogalmazása, — a kutatási eredmények gyakorlati értéksítésének felgyorsítása, — az innovációt segítő környezet megteremtése. = Infobrief /Luxembourg/, 1993.398.no. 5-6.p. * * * Az OECD legújabb tudományos és technológiai statisztikai összeállítása szerint a bruttó hazai K+F ráfordítások (GERD) a 80-as évek folyamán megbízhatóan növekedtek a tagországokban. A növekedés lassulása az Egyesült Államokban már a 80-as évek végén megmutatkozott, a Közös Piacot és Japánt a 90es évekre érte el. A K+F ráfordítások visszaesése erőteljesebben megfigyelhető
