Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993

4. szám - Figyelő

377 azokban az országokban, amelyek a GDP legalább 2 %-át fordítják K+F-re. Az amerikai és a nagy-britanniai kutatási kiadások csökkenésében szerepet játszott a katonai K+F leépítése, más kutatásintenzív országokban az ipar által finanszírozott K+F stagnálása vagy éppen csökkenése idézte elő a változást. A GERD alakulása a K+F intenzív országokban Ország GERD a GDP %-ában GERD évi átlagos növekedése

1 1989 1990 1991 81-85 85-89 89-90 90-91 Németország 2,87 2,73 2,58

2 4,2 4,1 -0,2 -2.0

3 Svájc 2,86 1,3

3 — Svédország 2,85 2,54 8,5 2,1 -6,0

4 Japán 2,80 2,88 2,86 8,9 6,5 8,6 3,4 Egyesült Áll. 2,80 2,77 2,78 7,7 2,3 -0,2 -0,3 Franciaország 2,33 2,42 2,41 5,0 4,0 6,2 1,2 Egyesült Kir. 2,20 2,19 2,09 1,3 3,0 0,2 -7,2 Hollandia 2,16 2,06 2,00 4,1 3,2 -1,2 -0,9 1 1985. évi GDP árakon 2 egyesített Németország 3 csak ipari K+F 4 1989-91. = Infobrief /Luxembourg/,

1993.398.no. 5.p. * * * A Német Iparszövetség elnöke szerint az ország jövőbeni gazdasági versenyképességét veszélyezteti, hogy az ipar nem képes elegendő pénzt fordítani a kutatásra. Ennek okai között említi a magas bérköltségeket, az alacsony munkaidőt (amivel éppen a legszűkösebb erőforrást, a kvalifikált munkaerőt korlátozzák), az állami szektor túlsúlyát (a GNP 51 %-a Németországban, míg Japánban 32 %, az Egyesült Államokban 36 %), a kutatást támogató állami adókedvezmények hiányát, a társadalmi jellegű okok közül pedig a lakosság tudomány- és technikaellenességét. = Bild der Wissenschaft /Stuttgart/,

1993.8.no. 28 - 30.p. * * *