Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993

1. szám - Figyelő

28 Kérdés: Hogyan ítéli meg az Orosz Tudományos Akadémia helyzetét? Orlow: Az Akadémia tagjai közé igen sok fanatikus nacionalista került. Ha ez a szélsőséges szárny komolyabb befolyást szerez, akkor az orosz tudomány további hanyatlás előtt áll. Csak reménykedhetünk abban, hogy nem az orosz vagy szláv tudomány rasszista hívei válnak hangadókká. [Orlov,Û.] OrlowJ.: „Wir arbeiten unter fallenden Trümmern." Der Atomphysiker ~ zur Lage der russischen Wissenschaft und Forschung. = Universitas /Stuttgart/,1992.9.no. 904 — 913.p. B.J. Németország és a Maastricht utáni kutatáspolitika A Német Szövetségi Köztársaság felsőoktatási intézményei, a Max Planck Gesellschaft és az alapkutatással foglalkozó nagykutatási létesítmények elégedetlenek az EK kutatástámogatásával. Szóvá tették a folyamatok áttekinthetetlenségét, az egyetemek késedelmes tájékoztatását, a megbízásokkal kapcsolatos eljárások túlzott bürokráciáját, magas előzetes teljesítmény igényét az egyetemekkel szemben az ajánlatok megtételénél, és a kevés kilátást azok elfogadására; a tudományos szempontok háttérbe szorulását a programelőkészítésnél és értékelésnél, a szakmai szakértő testületek kirekesztését az eljárásból; a kutatási és struktúra-támogatás összekuszálódását, amit az idézett elő, hogy az EK kevéssé fejlett területei számára kutatási projektek odaítélésével nyújtanak segítséget. A Német Szövetségi Köztársaságban kiépítettek a felsőoktatási intézmények számára egy olyan EK információs rendszert, melyben meghatározott EK programokért a felelősséget mindenkor egy vezető főiskolára ruházzák. Ez szolgáltató intézményként működik a tartomány valamennyi felsőoktatási intézménye számára. A hálózat időközben kiegészült a Bonni Egyetem által létesített „Euroconsult" központi tanácsadó állomással. 1991 áprilisa óta egy munkacsoport tájékozódó vizsgálatot folytat arról, hogyan lehetne az Európai Közösséggel kapcsolatos ügyeket célirányosabban és ezáltal eredményesebben bonyolítani. Brüsszelben megnyílt „A német tudományos szervezetek EK koordinációs állomása", amely a tudósokat az EK programokról tájékoztatja, a német kutatók közötti kapcsolatokat Európa-szerte támogatja, és segíti abban, hogy megtalálják az utat az EK testületeihez. A legfontosabb változások Maastricht után a következők: — A kutatás és műszaki fejlesztés támogatása közösségi feladattá minősült. — A szubszidiaritás elve (EK Szerződés 3/b cikkelye) szerint a Közösség konkurens illetőségű területen csak akkor tevékenykedik, ha a célkitűzés ter-