Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
1. szám - Figyelő
29 jedelme vagy kihatása miatt az EK szintjén könnyebben megvalósítható, mint a tagországokén. - A kiegészített 130/f cikkely értelmében a Közösség minden intézkedést támogat, amelyet ennek a szerződésnek más fejezete kívánatosnak tart. - Többéves keretprogram készül az EK Szerződés 130/i cikkelyének megfelelően. - A Tanács felhatalmazást kap arra, hogy minősített többséggel, az Európa Parlament meghallgatása után, az EK Szerződés alapján specifikus programokat indítson. Az EK kutatás- és technikapolitikai játéktere az új szabályozás által bővül. A Szövetségi Köztársaságban általánosan gyakorolt különbségtétel alapkutatás és alkalmazott K+F között a jövőben, az EK jogrendszere alapján, aligha kérhető számon. Az EK kutatástámogatási programjai a kutatás valamennyi ágát és fajtáját érinthetik. A német szövetségi kormánynak, a szövetségi tanácsnak, a tartományoknak, a tudományos szervezeteknek és a Tudományos Tanácsnak intenzív vitát kellene folytatnia az új helyzetről. Az első véleménynyilvánítások máris rendelkezésre állnak. A szövetségi kormány által benyújtott „Német memorandum az európai kutatáspolitikáról" c. dokumentum legfontosabb pontjai: az EK kutatáspolitikája a versenyszakaszt megelőző, alkalmazásra irányuló K+F-re koncentráljon, beleértve a későbbi szakaszt előkészítő kutatásokat; ágazati támogatás nincsen; javuljanak a feltételek a kis- és középüzemek részvételéhez az EK programokban; a programirányítást decentralizálják; a K+F középtávon az EK költségvetéséből 6 %-kal részesedjék. A Rektori Konferencia két lényeges kikötést tett a Memorandum követeléseihez: A Maastrichti Szerződés következtében megnövekedett EK kompetencia ellenére a Szövetségi Köztársaság törekedjen arra, hogy az EK tevékenysége a gazdaságközeli támogatásra koncentrálódjon. Az alapkutatós, amennyiben nem EK nagyságrendű létesítményeket érint, a tagországok támogatási körébe és nemzeti hatáskörbe tartozzék. Az alapkutatás vagy az alkalmazásra irányuló egyetemi kutatás EK-támogatása esetében biztosítani kell, hogy a tudomány önigazgatásának bevált formáit vezessék be úgy, ahogy azt a Szövetségi Köztársaságban, különösen a Német Kutatási Közösségben (Deutsche Forschungsgemeinschaft) megvalósították. A Deutsche Forschungsgemeinschaft négy tézist bocsátott ki az alapkutatás európai támogatásának kérdéséről, melyek a Rektori Konferencia elképzeléseinek messzemenően megfelelnek. A DFG nem tekinti az EK-t az alapkutatás egyes területein szükséges multilaterális együttműködés megfelelő szervezetének, hanem egy a European Science Council-ből kifejlesztendő European Research Councilt javasol. A Kultuszminiszteri Konferencia felfogása szerint az alapkutatás támogatása a jövőben is a tagállamok ügye maradjon, és а kutatástámogatás plurális rendszerét a
