Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
1. szám - Szemle
14 tudományos "tevékenység eredményére vezethető vissza 3 3. A klasszikus, ma már joggal naivnak mondható elképzeléssel szemben egyre jobban terjed az innováció ún. hálómodellje, amely az innovációs folyamatokban szerepet játszó egyes tevékenységi körök bonyolult kölcsönkapcsolatát tételezi, s nem kívánja meg azt, hogy az áruként piacon megjelenő termékhez vezető út a tudománytól (az alapkutatásoktól) induljon ki. A hálómodell szerint elképzelhető, hogy az új termékhez a piac adja az impulzust, sőt az ötletet is. Ám akár a fejlesztés, akár az alkalmazott kutatás is lehet a kiindulási fázis. A gyógyszeripar, továbbá néhány más iparág erősen kutatásigényes. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszeripari innovációk kidolgozásához szükséges információk jelentős hányadát a tudományos irodalomból kell meríteni. Az innováció szabadalmi védettsége Mansfield vizsgálatai szerint, s ezt a köznapi tapasztalat is megerősíti, igen lényeges szerepet tölt be a gyógyszeriparban. Arra, hogyan és milyen mértékben épülnek az innovációk egymásra illetve a tudományos kutatások eredményeire Seidel 3 4, Reisner 3 5 továbbá Ellis 3 6 javaslatai szerint abból következtethetünk, milyen korábbi szabadalmakra, valamint tudományos publikációkra hivatkoznak a szabadalmakban. Narin és munkatársai 3 7 vizsgálták először mennyiségileg a szabadalmakban megtestesülő ipari invenció „tudomány"- illetve „technikafüggőségét". Két olyan területet választottak, amelyek nyilvánvalóan „innováció-intenzív" (vagy „high tech") megjelölést kaphatnak, mivel az ezekkel kapcsolatos iparágakban az új termékek kidolgozása kutatásigényes vállalkozás. Ez a két terület a prosztaglandinok és a gáz-lézerek. Az összesen 399 prosztaglandin szabadalom közül 301 (79 %) volt a hazai (USA) vállalkozásoké, 17 % különböző külföldi csoportoké, míg a maradék 4 % egyének, egyetemek és különböző nonprofit szervezetek között szóródott szét. A 301 vállalati szabadalomból 166-ot egyetlen cég (Upjohn Co.) nevére jegyeztek be. Egy-egy szabadalomban átlagosan 14 hivatkozást találtak. Ezek közül 7,6 vonatkozott a Science Citation Indexben is referált folyóiratokra, 0,6 egyéb folyóiratokra, 1,7 USA szabadalmakra, 1,6 külföldi szabadalmakra és 2,4 egyéb információs forrásokra. 33. Pavitt,K.: Whal makes basic research economically useful? = Research Policy /Amsterdam/, 1991. 2. no. 109 —119.p. 34. Seidel \A.'. Citation system for Patent Office. = J.Patent Office Soc. 31 (1949) 554 35. Reisner.P.: A machine stored citation index to patent literature experimentation and planning. In: Proc. Automation and Scientific Communications Ann. Meet. 1963. Ed.H.P.Lunch. Washington, 1965,American Documentation Inst. 36. Ellis,P. — Hepburn,G. — Oppenheim,C.: Studies on patent citation networks. = Journal of Documentation /London/, 1978.1. no. 12 —20.p. 37. Carpenter,M.P. — Cooper,M. — Narin, F.: Linkage between basic research literature and patents. = Research Management /New York/,1980.3.no. 30-35.p.
