Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
1. szám - Szemle
15 Genetikai felismeréseken alapuló szabadalmakat (összesen 366-ot) tanulmányozott Collins és Wyatt 3 8. Kétségtelen, hogy ez a terület is egyike a leginkább tudományigényeseknek. Másrészt a genetikai eredményeket alkalmazó modern biotechnológiai eljárások megvalósítása időben is közeli a tudományos eredmények megszületéséhez. Bizonyára jó korrelációt találhatnánk a gyakorlatba vétel és a tudományos eredmény elérése között eltelt idő hossza, valamint az adott tárgykörben megjelent szabadalmak száma és tudományosinformáció-igényessége (a tudományos cikkekre történő hivatkozások száma szabadalmanként) között. Collins és Wyatt 6,54 folyóiralhivatkozást talált szabadalmanként. A szabadalmakban felhasznált információ eredetét illetően megállapították, hogy a francia, német, japán és angol szabadalmakban hivatkozott cikkek szerzői mintegy 33 — 55 %-ban az Egyesült Államokban dolgoznak. A korábban említetteken kívül számos más cikkben 3 9' 4 0 is olvashatunk olyan vizsgálatokról, amelyek a benyújtott szabadalmi igények jogosságával, szabadalmaztathatóságával kapcsolatos kifogások megtételekor a szabadalmi vizsgálók által érvként felvonultatott hivatkozásokra vonatkoznak. A vizsgálók azonban nem kutatók, ezért hivatkozási motivációik lényegesen különböznek a kutatókat hivatkozásra ösztönző hatásoktól 4 1. A vizsgálók a szabadalmaztatandó anyagok, eszközök, eljárások stb. újdonságát jogi szempontok szerint értékelik, motivációik közül a tudományos kutatás információinak egymásraépítő szándéka hiányzik. További elgondolkodtató ellenérv, hogy egy-egy szabadalommal kapcsolatban a vizsgálók csupán néhány korábbi szabadalomra és tudományos cikkre (pl. szabadalmanként 0,68 cikk a kémiai technológiában, 0,50 cikk gyógyszereknél) hivatkoznak, s ezért az adatok kis száma miatt az ezekből számolt mutatók megbízhatósága csekély. Az ilyen hivatkozások alkalmazása mégis elterjedt, mert az Egyesült Államokban megadott szabadalmak vizsgálói által adott hivatkozások a dokumentumok első oldalán vannak összegyűjtve és megtalálhatók a szabadalmak számítógépi adatbázisában. A bejelentők által megadott hivatkozások viszont az egész szabadalomban elszórtan fordulnak elő, s összegyűjtésük fáradságos munkával, csupán „kézzel" lehetséges. Persze ez sem indokolja a nem teljesen releváns adatok széles körű használatát. A jelen tanulmány szerzője Magyarországon megadott gyógyszeripari szabadalmakat vizsgált. Az eredmények azt mutatják, hogy mind a magyar, mind a 38. Collins, P. — Wyau,S.: Cilations in patents to the basic research literature. = Research Policy /Amsterdam/,1988.2.no. 65-74.p. 39. Narin,F. — Olivastro,D.: Status report: Linkage between technology and science. = Research Policy /Amsterdam/,1992.3.no. 237-249.p. 40. Van Vianen,B.G. — Mocd,H.F. — Van Raanyi.F.J.: An exploration of the science base of recent technology. = Research Policy /Amsterdam/, 1990.1.no. 61—81.p. 41. Vmkler,P.: A quasi-quantitative citation model. = Scientometrics, 1987.12.vol.l-2.no. 47 —72.p.
