Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
1. szám - Szemle
10 szabadalmak számát aszerint tartalmazzák, mennyi a „resident" (honos) és a „non resident" (külföldi) szabadalmasok száma. Igen figyelemre méltó, hogy összefüggést találtak az egy adott ország (pl. Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország) technológiai piacán való jelenlét (azaz egy-egy ország ott megkapott szabadalmainak száma) és az adott ország K+F-kiadásai között. Az. egy adott ország lakosai által kapott szabadalmak relatív számát az illető ország inventivitási készségére jellemző adatként értékelte Evanson 2 1. Azt is megállapította, hogy a gazdasági trendek vizsgálatakor érdemes a honos és a külföldiek által kapott szabadalmak arányát számba venni. Vizsgálatai szerint a fejlett ipari országok a világ minden államában uralják a szabadalmi piacokat. Célszerű talán e helyütt megemlíteni, hogy a jelen tanulmány szerzője által végzett vizsgálatok szerint a hazai feltalálók által megkapott szabadalmak számának növekedése az 1980—1990 közötti időszak utolsó három évében világszerte stagnált vagy csökkent, de több esetben az évenkénti számok abszolút csökkenését is meg lehetett figyelni. Kivételt képez Japán és az Egyesült Államok továbbá Finnország, Hollandia s még néhány állam. Ugyanakkor a külföldiek részére bejegyzett szabadalmak száma általában emelkedik. Az általános trendet Magyarország nagyjából követi (az 1980 — 84 közötti évek átlaga 2162 szabadalom/év, amiből 1053 honos és 1109 külföldi, az 1986-1990. években 2916/év, ebből 1506 hazai, 1410 külföldi). A külföldi szabadalmaztatási adatokat vizsgálva Basberg 2 2 és Bosworth 23 arra a következtetésre jut, hogy a szabadalmaztatás célja legtöbbször az export árucikkek védelme. E tevékenység mértéke összefüggésben áll az egyes országok gazdasági fejlettségével és külkereskedelmi mutatóival 2 4 is. Érdemes megemlíteni, hogy egy országnak egy másik ország szabadalmi piacán való jelenléte (megadott szabadalmainak relatív száma), illetve a másiknak az előzőén való részvételi aránya igen jó összefüggésben áll a két ország gazdasági potenciáljával és teljes exportjának mértékével. Németország például 35,8-szer nagyobb részt képvisel a Magyarországon külföldiek részére megadott szabadalmakból, mint hazánk Németországban. Ugyanakkor GDP adata 42,9-szer és összes exportja 32,5-szer nagyobb, mint Magyarországé. 21. Evanson,RE.: International invention: Implication for technology market analysis. In: R&D patents and productivity. Ed. Z.Griliches. Chicago, 1984,Univ.Chicago Pr. 22. BasbergB.L.: Patents and the measurement of technological change: A survey of the literature. = Research Policy /Amsterdam/, 1987.2-4.no. 131-141.p. 23. Bosworth, D.L.: Foreign patent flows to and from the United Kingdom. = Research Policy /Amsterdam/,1984.2.no. 115 — 124.p. 24. Vmkler,P.: Percentage Patent Representation (PPR), Bilateral Patent Balance (BPB) and Patent Dominancy (PD) indicators characterizing international patenting relations. = Scientometrics (közlésre elfogadva)
