Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992

1-2. szám - Figyelő

FIGYELŐ A francia tudománypolitika alapjai és távlatai A tudománypolitikával foglalkozó szakemberek (különös tekintettel Maurice Goldsmith-re) megállapításait konkrétan Franciaországra vonatkoztatva azonnal leszögezhető, hogy a tudománypolitika nem spontán módon keletkezik. Az első feltétel egy, az ipar és az egyetemek köré kiépített intézetállomány létrejötte a saját kutatóival egyetemben. A két pólus máris két típust mutat fel: az alap- és az alkalmazott kutatást. 1945 után két újabb pólus jelent meg, az államilag támogatott intézetek, melyek feladata specifikus feladatok megoldása, és ipari kutató központok. Egy újabb intézményi kategóriának tekinthető a komplex, össznemzeti érdekeket képviselő programok megvalósítására szolgáló központ, például Franciaországban a CEA vagy az Egyesült Államokban a NASA. A második feltétel, hogy kialakuljon egy olyan tekintélyes érdekcsoport, amely képes nyomást gyakorolni a közvéleményre, egy csoport, melynek tagjai rendszerint tudósok, akik politikusokat és újságírókat akarnak ügyüknek megnyerni. A francia CNRS létrejötte ennek a folyamatnak tipikus példája. A francia mozgalmat erősítette az első világháború végén a német fölénytől való félelem. így született meg 1922-ben az ONRSII (Office National des Recherches Scientifiques et Industrielles, et des Inventions), mely később nem bizonyult elég hatékonynak, ezért a tudósok még erősebb nyomására 1930-ban létrejött a Caisse Nationale des Sciences. Hosszas átalakulások és összevonások után 1939-ben megalakult a CNRS, amely magába olvasztotta az ONRSII-t, a másik említett szervezetet és a Közoktatási Minisztérium kutatási osztályát. A CNRS arculatának alakulási folyamata bizonyítja, hogy a nemzetközi tekintélyű tudósok nyomásának a politikai körök végül engednek, bár ez tíz évet vett igénybe. A politikai szemléletváltásnak két oka is volt. Az európaiak magukat az amerikaiakkal vetették össze, akik már rég tudatában voltak annak, hogy a tudományos és technológiai kutatás milyen fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében és katonai hatalmának biztosításában. Az amerikaiak a bruttó nemzeti jövedelemből 2 —4-szer annyit költöttek kutatásra, mint az európai vezető hatalmak, nem is szólva arról, hogy maga a bruttó nemzeti jövedelem is összemérhetetlenül nagyobb volt, mint Franciaországé vagy akár Angliáé. Másrészt felismerték, hogy az országos politika kialakítása valamennyi kormányszerv együttes munkájával képzelhető csak el. A tudomány fejlesztéséért indított mozgalom egyre erősödött és 1955-ben Franciaország más európai államokkal együtt belátta a kormányszintű tudománypolitika szükségességét.