Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991
1. szám - Szemle
23 Románia Amennyire Ceausescu számlájára írják a román gazdaság lepusztulását, annyira feleségének, Elena Ceausescunak a román tudományos élet gúzsbakötését. 1 0 A Román Tudományos Akadémia 1991-ben ünnepli 125 éves fennállását; a Ceausescu diktatúra alatt sokat szenvedett, 51 kutatóintézetét elvették, s tagjait pusztán politikai alapon választották. A hitelét vesztett intézményt most megpróbálják feléleszteni. A Nemzeti Megmentési Front Megmentési Bizottságot állított fel, új törvénytervezetet dolgozott ki autonómiát ígérve, az akadémia fő funkciójává az alapkutatást tette. Az akadémiáról száműzött kutatóintézeteknek mind több alkalmazott kutatást kellett végezniük, hogy számláikat kifizethessék, következésképpen csökkentették alapkutatásaikat. Feloszlatták már a hírhedt Országos Tudományos Kutatási Tanácsot, amely lehetővé tette, hogy Elena Ceausescu manipulálja az egész román tudományos kutatást. Az új vezetés nemcsak a meglévő intézeteket akarja megreformálni, hanem újakat is létesít, különösen a biológiai és orvostudományokban. Vissza kívánja csalogatni azokat a román kutatókat, akik politikai vagy szakmai okok miatt hagyták el az országot. A finanszírozási gondok megoldásában segítséget vár a kormány attól a tíz kutatócsoporttól, mely speciális problémán (pl. molekuláris technika, anyagtudomány) dolgozik erős támogatással abban a reményben, hogy értékes újításaik kemény valutát szereznek majd az akadémiának. Mivel egyetemi hallgatók voltak a forradalom motorjai, a kormány kezdetben gyorsan engedett követeléseiknek. Feloldotta az előadáslátogatási kötelezettséget, csökkentette a tanárok oktatási terheit, s engedélyezte, hogy az egyetemek megtartsák a külföldiek oktatásából szerzett valuta 60%-át. A kutatás majdnem teljesen megszűnt az egyetemeken. Pl. a filozófus hallgatók arról panaszkodnak Kolozsvárott, hogy évek óta nem folytathatnak kutatómunkát, azonnal oktatniuk kell. Az oktatási miniszterhelyettes nem pártolja az egyetemi intézetek akadémiához kapcsolását, mert fél a túlzott bürokráciától és központosítástól, a kolozsvári egyetem rektora szerint viszont az intézetek túlzott anyagi terhet jelentenek az egyetemeknek, inkább az akadémiához való társulást javasolja. Az egyetemek sürgető igényei azonosak az akadémia igényeivel: szabad hozzáférés a nyugati könyvekhez és folyóiratokhoz, utazási ösztöndíjak biztosítása a hallgatók és kutatók számára, vendégprofesszorok meghívása s modernebb felszerelés. 10. Dickman,S.: Life after "Professor" Elena. = Nature /London/, 1990.ápr.l2. 613-615.p.
