Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Szemle

12 Az értékeléskor több kritikai megállapítás is elhangzott. Kifogásolták, hogy a szervezetnek nincs szilárd technológiai stratégiája, nem érvényesít határozott prioritásokat, ami bizonyos szétforgácsoltságra vezet, és ezzel gátolja vagy késlelteti a felzárkózást az Egyesült Államok és Japán színvonalára. Nem találták elegendőnek a bírálók a rendelkezésre bocsátott anyagi kereteket sem. Más szakértők szerint viszont a vállalatok és kutatócsoportok spontán javaslatai elbírálásánál a szigorú prioritások érvényesítése elbátortalanítaná a kutatókat, visszafogná kezdeményezőkészségüket, holott éppen az ellenkezője a kívánatos az európai pozíciók további szilárdításához. Az anyagi keretek dinamikusabb bővítése fontos törekvése az EUREKA irányítóinak is, bár arra is utaltak, hogy a ráfordítási eltéréseket bizonyos mértékig kiegyensúlyozza az európai tudományos tapasztalatok gazdagsága, a tudósok munkásságának magas színvonala. A felmerült bírálatok nyomán elhatározták, hogy 1991 tavaszáig az eddiginél kiterjedtebb és mélyrehatóbb elemzést végeznek annak tisztázására, mennyire hatékonyan használták fel az anyagi kereteket az EUREKA programok megvalósítása során. Egyelőre korainak találták az input-output arányok alakulásának vizsgálatát, miután az eltelt öt év alatt jóváhagyott projektumoknak csak 5%-a zárult le, 15% befejezés előtt áll, 60% fejlesztési és kivitelezési stádiumban, 20% pedig a tervezési szakaszban tart. Az EUREKA konferenciáján résztvevők egyetértettek abban, hogy az elért kutatási-technológiai vívmányok gyors és széles körű gyakorlati elterjesztése, piacorientált felhasználása terén még jelentős elmaradások mutatkoznak, amin sürgősen változtatni kell. Ilyen problémák vannak az újszerű, nagy sebességű, gazdaságos üzemmódú vonatoknál, a komphajóknál, továbbá a speciális víztisztító berendezéseknél. Éppen az eredmények terjesztése szempontjából jelentős az 1989 tavaszán elfogadott JESSI (Joint European Submicron Silicon) program, amely az európai mikroelektronikai ágazat csúcsminőségű félvezető-típusokkal való ellátottságát hivatott távlatilag biztosítani. A JESSI megalapozza a szilíciumbázisú, korszerű rendszerintegrációt; felhasználási területei szinte beláthatatlanul sokrétűek. Költségeit kb. ötmilliárd dollárra becsülik, aminek 40%-át alkalmazási alprogramokra fordítják. A programban főként közép- és kisebb vállalatok fognak részt venni. Franciaország, Németország, Anglia, Hollandia, Olaszország és az EGK Bizottsága külön irányítótestületet hozott létre Münchenben a JESSI realizálásával összefüggő nemzeti és összeurópai intézkedések összehangolására. E testület 1990 nyaráig 100 javaslatból 33-at hagyott jóvá, közülük három a félvezető-technológia továbbfejlesztését (logikai elemek, tárolók gyártási eljárásai), 13 alkalmazástechnikai feladatokat, 13 berendezés- és anyagfejlesztési problémák megoldását célozza, négy alapkutatási jellegű. Az előkészítési fázis 1990 végéig tart, a megvalósításban számos multinacionális európai társaság vállalt szerepet. Közülük a Siemens, az SGS Thomson és a Philips döntően csúcsszínvonalú új termékek kifejlesztésében (dinamikus memóriaegységek, DRAM, 1 megabites statikus adattárolók 1 MB-S-RAM, áramforráshoz nem kötött, EPROM memóriatípusok) működnek közre. Ilyen és hasonló innovatív cik-