Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991
1. szám - Szemle
13 kek választékának és kínálatának biztosítása kulcsfeltétele az összetett kapcsolási, integrációs rendszerek létrehozásának. A fokozódó kereslet az indoka annak, hogy a JESSI-t 50%-ban magánvállalkozók finanszírozzák, a fennmaradó hányadot egyenlő arányban fedezi az EGK és az öt résztvevő kormány költségvetése. Várhatóan igen biztató piaci fogadtatásra számíthat az EUREKA projektumok nagy része, köztük az újszerű, nagy teljesítményű vasúti vontató-motor, a balesetmentesen közlekedő ún. intelligens gépkocsi, továbbá a nagy képfelbontású tévék új generációja. Új távlatok A világméretű interdependencia fokozódása közepette kontinensünkön sorsdöntő változások mennek végbe és újabbak körvonalai rajzolódnak ki.* Jellemző vonásaik egyike, hogy egyre bővül a tudomány terén is a nemzetközi kooperáció, csakúgy, mint a technikai-technológiai fejlesztésben. Említésre érdemes, hogy az elmúlt években egyes kelet- és közép-európai országok - köztük hazánk - is bekapcsolódtak bizonyos részfeladatok teljesítésébe, és e trend a jövőben még inkább erősödni fog. Az EUREKA intézeti, vállalati síkon is nyitott. A magyar kutatóknak is módjuk van projektumokat javasolni, s ha megfelelnek a kritériumoknak, a miniszteri értekezlet elfogadja azokat. Már elfogadott programokhoz csatlakozni csak akkor lehetséges, ha a program irányítására kijelölt intézmény hozzájárul részvételünkhöz és ezzel a realizálásban közreműködő összes partnerek is egyetértenek. Az 1990 májusában tartott éves miniszteri értekezleten megállapították az EGK, az EFTA és Törökország képviselői, hogy egyelőre szűk körűek a közép- és kelet-európai országokkal kiépített EUREKA-kapcsolatok: mindössze 9 projektumhoz csatlakoztak Jugoszláviából, Magyarországról, a Szovjetunióból és az NDK-ból. Tematikailag döntően környezetvédelmi és infrastrukturális, illetve bizonyos biotechnológiai részfeladatokat vállaltak. Kétségtelen, hogy a német egyesülés mintegy 24 000 főnyi - korábban az NDK Tudományos Akadémiájának 60 intézetében foglalkoztatott kvalifikált szakemberrel gazdagítja az EGK K+F szférába bevonható szürkeállományát, nem számítva a diplomások népes rétegét, akiknek soraiban még nagy tartalékok rejlenek. Számottevő kutatói kapacitás mozgósítható mind hazánkban, mind más kelet-európai országokban tekintettel Nyugat-Európa nyitottságának fokozódására. Ilyen lehetőségek adódnak pl. az EUROTRAC-ban (a légszennyező anyagok átalakítását célzó kutatás), az Eromarble programban (történelmi emlékművek környezetkárosodásának vizsgálata, konzerválásuk, restaurálásuk módszerei) az * E részben - terjedelmi okokból - a fontos nyugat-európai K + F programok célkitűzései közül néhány igen lényeges szerepel csupán. Hasonló indokból kizárólag földrészünk keleti és nyugati országai közötti K+F együttműködés egyes tényeire, valamint bővítési irányai vázolására szorítkozik ez a fejezet, mellőzve az Európán kívüli partnerekkel kínálkozó és részben máris fejlődő tudományos-technológiai kooperációk bemutatását.