Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
1. szám - Figyelő
64 lamint a résztvevő ipari cég által beígért jól szervezett cégen belüli képzéssel próbált javítani a helyzeten. Az első évben a séma jól működött, de újabban a nagy reklám ellenére sem sikerül megfelelő kaliberű hallgatókat vonzani a területre. Az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések azonban nem helyettesíthetik a hatékony egyetemi rendszert. És itt nem arról van szó, hogy szanszkrit tanszéket szervezzenek egy nevetségesen pici egyetemen, hanem a stratégiailag fontos tárgyakat az ország legjobb egyetemeinek legjobb tanszékein magas színvonalon oktassák és kutassák. Nemcsak a szakemberek számát kell növelni, hanem két területen meg is kell változtatni a tudományos képzés tartalmát. Az egyik a szabadalmi rendszerrel kapcsolatos ismeretek oktatása, a másik javítandó terület pedig a vezetés, a menedzsment. Itt a szakemberek közötti együttműködés megszervezéséről, problémamegoldásról, teljesítési terv készítéséről, a források megszerzéséről és gazdaságos felhasználásáról, a közös ügy iránti lelkesedés felkeltéséről lenne szó. Mindezt nemcsak az ipari menedzsereknek kell megtanulniuk, hanem a tudományosaknak is. Az alapkutatással kapcsolatban a brit ipart az a kérdés foglalkoztatja, hogy miért nem képes az ipar hasznosítani a másutt folyó alapkutatások szakirodalomból megismerhető eredményeit — holott ezt az utat a japánok és nyugatnémetek sikerrel járják. Az is igaz persze, hogy ezek az országok igen intenzíven építik saját alapkutatásukat. De lehetne hivatkozni az Egyesült Államok példájára is, ahol a Bell Laboratórium, a Stanford és az MIT nélkül nem létezne a Szilícium völgy és a 128-as út sem. Angliának saját, meglévő erényeire kell támaszkodnia, elsősorban a jó alapkutatásra és az alapkutatásra épülő új iparágak megteremtésének képességére. Az alapkutatás azért is fontos az ipar számára, mert attól függ a képzés és az alkalmazott kutatás színvonala, ami viszont az ipar lehetőségeit is meghatározza. A stratégiai és az alkalmazott kutatás együttműködése a tudástranszfer rendszerének alapja. Az egyetemnek tehát megfelelő számú és megfelelő képzettségű szakembereket kell kibocsátania. Az iparnak készségesebben kellene fogadnia a stratégiai és az alkalmazott kutatás eredményeit, valamint aktívabb szerepet játszania a technológia-átadásban. Ezáltal az ipar az eddiginél sokkal sikeresebb K+F tevékenységet folytathatna. Végül a kormánynak helyre kell állítania a bizalmat az egyetemeken belül és a kutatási tanácsokban és mindkét szervezetet el kell látnia a feladatok teljesítéséhez szükséges anyagi erőforrásokkal. A tudomány-alapú iparnak van jövője Nagy-Britanniában, „mindössze" képzett tudósokra és alapkutatási felfedezésekre van szükség, hogy az ipar prosperálni kezdjen. Fairlough,G.H .: Why industry needs a strong British science base? = Science and Public Affairs /London/, 1989.1.no. 77—82.p. Ú.M.
