Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Figyelő

63 si szempont egyszerre történő alkalmazása nem növeli az objektív pontosságot, mert az alkalmazott két osztályozási szempont nem független egymástól. Arról viszont szó lehet, hogy az egyik besorolás ismeretében becsülni lehet a másik fajta sorrendet. Tehát, ha egy egyetem vezetői nagyobb esélyt akarnak szerezni a központi kutatási támogatások megszerzésére, akkor arra kell ösztönözniük munkatársaikat, hogy minél többet publikáljanak a jónevű szaklapokban. PourisA'- Evaluating academic science institutions in South Africa. - Journal of the American Society for Information Science /Washington/, 1989.4.no. 269—272.p. B.Cs. Miért van szüksége a brit iparnak erős tudományra? A brit ipart az a veszély fenyegeti, hogy az egyetemi tudományos kutatás nem lesz képes ellátni olyan eredményekkel, amelyek pedig szükségesek a sikeres jövőhöz. A helyzet kialakulásában maga az ipar is vétkes: más országokhoz képest keveset költ K+F-re, igaz, az országban a K+F tevékenység nem is bizonyult olyan sikeresnek, mint másutt. Nem csupán több K+F-re van szükség, hanem jobbra is. A több és jobb ipari K+F azonban az egyetemi tudománytól fúgg. A jelszó tehát: képzés, alapkutatás és kutatási együttműködés. Ami a képzést illeti, a sikeres tudomány-alapú iparnak jól képzett szakemberekre van szüksége, azonban a jelen egyetemi rendszer nem bocsát ki képzett főket a szükséges számban. A források és az újraszervezések körüli végtelen harc aláásta az egyetemek morálját és ez már az alsóbb iskolákban is érezteti hatását. A munkaerőkutató intézet újabban arra a következtetésre jutott, hogy a biotechnikában növekszik a jövőben az igény a diplomás munkaerő iránt, ugyanakkor csökken a doktoranduszok száma ezen a területen. A csökkenést különböző okokkal magyarázzák: az utóbbi évtized jelentős demográfiai csökkenése elapasztotta a hallgatói létszámot, az ipar pedig elszívja a tehetséges végzősöket, akik ezért elállnak a rossz anyagi körülményekkel járó posztgraduális képzéstől, amelynek körülményei különben is romlanak az egyetemeken. A szakemberek többsége valószínűleg egyetért a munkaerőkutató intézet konklúzióival; vita csak akörül folyhat, hogy a probléma komolyan vagy reménytelenül veszélyes-e. A kutatást hátrányosan befolyásoló létszámcsökkenést azonban meg kell állítani. A SERC biotechnológiai igazgatósága közölte, csak egy éves késéssel indíthattak be kulcsfontosságú biotechnológiai programokat pusztán azért, mert az egyetemi kutatócsoportok nem tudtak posztdoktorális munkatársakat toborozni. Még rosszabb a helyzet a biokémiai mérnöki munka és a növényi biokémia területén; egyre nehezebb hallgatókat szerezni. A fermentációs technológia és a mikrobiológia szintén csatlakoznak a hanyatlás circulus vitiosusához. A biokémiai mérnöki szakmában a SERC egy speciális programmal, az igen nagy presztízsű kombinált természettudományos és mérnöki tudományos ösztöndíjjal, va-