Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
1. szám - Szemle
46 energiakutatás). A kutatásértékelés egyre inkább akadémiai profil lesz Finnországban; kormányszervek, egyetemek, kutatók és a kutatási tanácsok egyes tagjai egyaránt kérik az akadémia segítségét. A véleménynyilvánítás módja a szóbanforgó témától függ. Amennyiben az ügy besorolható valamelyik kutatási tanácshoz, akkor a tanács foglalkozik vele. Ha nagyon fontos kérdésről van szó, akkor a központi igazgatóság az akadémia nevében nyilvánít véleményt. Lehetőség szerint az akadémia egyáltalán nem foglalkozik kifejezetten politikai kérdésekkel. Kivétel az az eset, amikor nem nélkülözhető a tudományos kompetencia, illetve amikor a kérdésnek hatása lehet a tudománypolitika alakulására is. A határok azonban sokszor elmosódnak; ezért is kellene többet foglalkozni a tudósok felelősségének problémakörével, beleértve a tudományos akadémiák felelősségét is. A Finn Akadémia elsősorban országos kérdésekkel foglalkozik, de vannak nemzetközi kötelezettségei még a tanácsadás terén is. Különösen igaz ez a skandináv országok együttműködése esetében. A jövővel kapcsolatban önmagukat és másokat is figyelmeztetve vallják, hogy a tudomány rendkívül fontos szerepet játszik az erőviszonyok, az életszínvonal, az életminőség és általában az emberiség túlélési lehetőségeinek alakításában. Az akadémiák — mint a tudományos közösség első számú képviselői — nem engedhetik meg maguknak, hogy túlságosan könnyedén kezeljék a tudományos fejlődés társadalmi és etikai hatásait. Ausztria Az 1847-ben alapított Osztrák Tudományos Akadémia egyrészt tudományos társaság, másrészt kutatási szervezet. Ez utóbbi minőségében 16 kutatóintézetet, több, ideiglenes jelleggel létrehozott kutatócsoportot és számtalan bizottságot működtet. Mindössze két tudományos osztálya van: a matematikai és természettudományi, valamint a filozófiai és történettudományok osztálya. Tanácsadói minőségében megkeresik az akadémiát kormányzati szervek, magánszervezetek és vállalatok, de a társadalom képviseletét ellátó szervezetek és magánszemélyek is. Megkereshetik az akadémiát közvetlenül különféle ügyekben, noha ez meglehetősen ritka. Jogilag mindössze a habilitációs eljárással kapcsolatos vitás esetekben kell hivatalból kikérni az akadémia véleményét. Az osztrák egyetemi jogrend értelmében ilyenkor az akadémiát kéri fel a Tudomány- és Kutatásügyi Minisztérium, hogy állítsa össze azon szakértők jegyzékét, akik egy újonnan felállítandó habilitációs bizottság tagjaiként szóba jöhetnek. A listát mint javaslatot kell figyelembe-venni. Az illetékes miniszter az akadémia által megnevezett szakértők közül választja ki az új bizottság tagjait. Felkérhetik az akadémiát, hogy hozzon létre valamely témában akár állandó bizottságot, akár kutatócsoportot. Példa erre a 80-as évek közepén a technológiai fejlődés hatásainak elemzése, ill. az ilyen irányú kutatások koordinálására létrehozott kutatócsoport. A kutatásügyi miniszter konzultált az akadémiával, és együtt döntöttek úgy, hogy az akadémia a legalkalmasabb e szervezet befogadására.
