Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
1. szám - Szemle
47 Megbízhatják az akadémia valamely kutatóintézetét vagy bizottságát bizonyos kutatási feladatok elvégzésével. Dyen volt pl. az a levegő minőségével kapcsolatos kutatás, melynek eredményeit a megfelelő törvény megfogalmazásánál is figyelembe vették. Hasonlóképpen támaszkodnak az akadémia kutatási eredményeire azon intézkedéseknél, amelyek a gépjárműforgalom által okozott szennyeződés csökkentésére irányulnak. Gyakran szerepel az akadémia egy vagy több téma vizsgálatának koordinátoraként — szintén felkérés, megkeresés alapján. A 70-es évek végén a Tudomány- és Kutatásügyi Minisztérium készíttetett egy nagy tanulmányt a mikroelektronikáról, különösen annak társadalmi és gazdasági hatásairól. Közvetlenül két intézet volt felelős a munkáért (egyikük akadémiai intézmény), és az akadémiának kellett vállalni az igen széles körben folyó adatgyűjtés, majd feldolgozás koordinálását. Esetenként nem maga az akadémia, hanem valamely akadémiai intézet szerepel szakértőként konkrét témákban. Az eddigi gyakorlat szerint pl. a kormány családpolitikai, nőpolitikái döntéseit segíti az akadémia demográfiai intézete, a salzburgi molekuláris biológiai intézet gén- és biotechnológiai kérdésekben játszik fontos szerepet. A legfontosabb az — vallják az Osztrák Tudományos Akadémia képviselői —, hogy a személyes kapcsolatokon keresztül fejtse ki hatását az akadémia; teremtsen jó szellemi légkört a tudományos közösségen belül és azon kívül is. Franciaország Más országokhoz hasonlóan Franciaországban is több intézmény vállal tudományos tanácsadói szerepet, így a francia Tudományos Akadémia is. A külső kapcsolatok történetében döntőnek tartják az 1975-ös évet, amikor az alapszabály módosításával együtt sor került a kormánnyal és a kormányszervekkel való kapcsolattartás rendezésére is. Mind tudományos, mind egyéb nemzetközi, országos vagy helyi ügyekben konzultálnak az akadémiával — ez utóbbiakban főként olyankor, amikor szükség van az adott kérdés tudományos vonatkozásainak figyelembevételére. A tanácsadást szervezeti háttér kialakításával teszik megalapozottá és bizonyos mértékig egyszerűbbé is, mint más tudományos intézmények. Véleményük súlyát függetlenségük adja meg; az akadémia tagjai büszkék arra, hogy ők mindenkitől függetlenül, tudományos meggyőződésüket képviselve mondhatnak véleményt külső kérésre vagy saját kezdeményezésből. A tanácsadói funkció erősítését szolgáló speciális intézmény az ún. Jelentések Bizottsága (francia röviditése: CODER). Az akadémia 20 tagját tömörítő állandó bizottság készíti elő megtárgyalásra az akadémiai állásfoglalást igénylő jelentéseket. Az akadémiai vélemény megfogalmazásának pályája a következő: az elnökből, alelnökből és a két állandó titkárból álló hivatal dönti el, milyen módon foglalkozzanak a kérdésekkel. Egyszerű vagy rendkívül sürgős esetben maga a hivatal fogalmazza meg a választ, ez azonban nem kötelező az akadémiára nézve. Gyakori megoldás, hogy az akadémia valamely tagja kapja a felkérést, és ő készíti el — egy ad hoc munkacsoport segítségével — a választ. Ezt akadémiai zárt ülésen megvitatják (ha másképp nem,
