Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
127 kétarcú vívmány. "A veszély a lényegéből fakad." 4 8 A technikai haladás az emberre nézve lehet jó és rossz, hiszen eredményei jóra és rosszra egyaránt felhasználhatók. Neumann több, mint harminc esztendővel ezelőtt már azt hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési verseny megállítása, az amerikai-szovjet viszony rendezése, a harmadik világ sürgető problémái a legelőrevalóbbak. De, hozzáteszi, ezek csak az első lépések. Látnunk kell a problémák jelen formáin túl a későbbi évtizedeket, amelyek azonban a fejlődés új meg új világveszélyeit rejtik magukban. "Túlélhetjük-e a technikát?" Milyen menedék marad, ha a fejlődés ellen nincs orvosság? Végső üzenetében hozzánk is szól: "Előre kész receptet kérni nem lenne célszerű. Csak a szükséges emberi tulajdonságokat határozhatjuk meg: türelem, rugalmasság, intelligencia." 4 9 TUDOMÁNYPOLITIKAI KÉRDÉSFELVETÉSEK Mi egyébről van szó a tudományokban, mint éppen arról, hogy a homályos dolgokat tisztázzuk, és azt, ami hiányzik előteremtsük? Bolyai János A tudományos gondolkodás problémájához Súlyos gondok veszik körül társadalmunkban a tudományt a harmadik évezred küszöbén. A lemaradás - amelynek elsődleges oka a világ technikai forradalmasodásához és gazdasági szerkezetváltásához való alkalmazkodásunk elmaradása ma már generális változtatást, átfogó váltást igényel. Milyen "algoritmus" következik ebből? A világ nem fog a magyarhoz igazodni s ha nem akarunk a perifériára sodródni, nekünk kell alkalmazkodni. Az ésszerű eljárás: történelmi örökségünkre támaszkodva tájékozódni a fejlett világban, és adaptálni a nálunk hiányzó, de ott meglévő mintákat, modelleket. E felzárkózási stratégia, követési filozófia megvalósításában tudományunk a világba való kitekintéssel, a jobb megismeréssel segítheti a magyar gazdasági és politikai megújulást, a társadalmi átmenetet. Ám a világban tájékozódva egy olyan harmadik nagy kérdéskörrel is találkozunk, ahol nem segít már a követési filozófia. Hiszen a szerves fejlődés útján járni kívánó független magyar tudomány lehet-e csupán a külföld "appendixe"? A szabad 48. и.о. 49. Neumann J. i.m. 118.p.
