Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
128 szellemű tudomány lehet-e csupán a gazdaság "szolgálólánya" vagy a politika "ágyasa"? Aligha, hiszen "szolgálati kötelességeinek" teljesítésén túl egyben a történelemnek, a társadalomnak és önmagának is felelős autonóm testület. A magyar megújulásban a tudomány az adaptív-alkalmazkodási algoritmus mellett egy más típusú váltást igényel. Ennek előfeltétele annak fel- és elismerése, hogy a teljeskörű modern társadalmi modellben a kulturális-tudományos tevékenység - a gondolkodás köre - nem egyszerűen a gazdaság és a politika származéka, függeléke, hanem önálló harmadik. A tudományos gondolkodás új kérdése - a modellek szerepe "Cogito, ergo sum". Descartes nevezetes filozófiai megnyilatkozása óta a gondolkodás szerepe nem csökkent, ellenkezőleg: az atomkorban, az információ korában egyre nő. A magyar valóság ugyan elmaradt a világ változásaitól, de a világ gondolkodásának változása is elmaradt a globális technikai-gazdasági és társadalmi-politikai változásoktól. Módváltásra, modellváltásra van szükség világviszonylatban is, hangsúlyozzák egybehangzóan a Római Klubban, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban 5 0. Új gondolkodásra van szükség, olyan méretű intellektuális továbbfejlődésre, amilyenben az embernek nem volt része azóta, hogy öntudatra ébredt. A fizikai atomenergia felszabadítását szellemi "atomenergia-felszabadítással" kell párosítani. A gondolkodás megújításának kérdése különös jelentőséggel bír a tudományban. Hiszen a modern tudományfelfogásban a könyvek, kémcsövek, képletek felett a kutatói tevékenység kap megkülönböztetett figyelmet 5 1. Az igazi kutatás pedig abból áll, hogy az ember azt látja, amit már ezren és ezren láttak, de olyat gondol, amit senki sem gondolt még 5 2. Az alkotó tudós feje ugyanis sajátos "értéknövelő hálózatként" funkcionál, forrása az új ismereteknek. Ezért van az, hogy nem elég többet olvasni mások írásait, hallgatni mások előadásait, külső forrásokban keresni a kész mintákat. Mindezt párosítani célszerű azzal, hogy többet és jobbat gondolkodunk a magunk gondolkodásáról, a magyar tudományos gondolkodásról. Ez természetesen nem olyan egyszerű, hiszen a szellemi munka természetének megismerése nehéz - nehezebb, mint e tevékenység gyakorlása 5 3. S könnyebb 50. Áttörés, i.m. A szer/ők kiindulópontként egy az informatikából kölcsönzött képpel világunkat egy komputerhez hasonlítják, ahol aránytalanul jobban fejlesztettük a műszaki részt, a "hardvert* mint a "szoftvert", a gépbe táplált programokat. Az ellentmondás feloldása érdekében hatalmas arányban kell fejlesztenünk gondolkodásunkat. 51. Kuhn,T.S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Bp.l984,Gondolat. 17.p. 52. Sokszemközt - tudósokkal. Kardos István tévésorozata. Bp.1974, MRT-Minerva. 400.p. 53. Neumann J.: A matematikus. In: Válogatott előadások... i.m. ll.p.
