Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

2. szám - Tartalomjegyzék

121 intézmény tudományos potenciáljára vonatkozóan elég néhány nevet említeni: Bay Zoltán, Békésy György, Detre László, Fejér Lipót, Gombás Pál, Issekutz Béla, Jendrassik György, Riesz Frigyes, Rusznyák István, Sántha Kálmán, Straub F.Brúnó, Szent-Györgyi Albert, Törő Imre, Zemplén Géza. A külföldön alkotó magyarokat olyan tudósok képviselték, mint Hevesy György, Kármán Tódor, Neumann János, Wigner Jenő, Zechmeister László. Voltak, akik a régi Akadémiából jöttek át, s voltak, akiktől addig megtagadták az elismerést. Viták a két akadémia között és a közmegegyezés Az új MTA nem ellen-akadémia volt, amely a régi helyébe kívánt volna lépni. Ellenkezőleg, a két kultúrát összekötő "Lánchíd" hiányzó, másik fő pillére. SzentGyörgyiék előre, írásban rögzítették, hogy örömmel mennek vissza, ha Széchenyi Akadémiájának kapui alapítójának szellemében, a reformkorszak folytatásának eszméjében újra megnyílnak. A régi és az új MTA szelleme és vezetése között óriási volt a szakadék. Idő kellett, hogy eszmecserékkel áthidalják. Ám a magyar tudomány ellentétes álláspontokat képviselő tudósai végül is megmutatták, hogy képesek felülemelkedni a közös hivatás magaslatára. Keresztury Dezső, vallás- és közoktatásügyi miniszter vállalta magára "Deák Ferenc szerepét". Az б békítő közreműködésével folytak Kornis Gyula, Moór László, illetve Bay Zoltán, Szent-Györgyi Albert között a kezdetben éles viták. Fokozatosan azonban higgadt tárgyalásokká szelídülő, végül megegyezéshez vezető eszmecserékké váltak. 1946. július 28-án a budapesti Tudományegyetem dísztermében tartott ünnepélyes közgyűlést a megújult MTA. Létrejött a két kultúra kiemelkedő művelőinek a koalíciója. A természettudományok megnövekedett súlyával összhangban az élettelen és az élő természet kutatásának szervezeti önállósításával megemelték az osztályok számát. A III. Osztály a matematikai, fizikai, kémiai és műszaki tudományok, a IV. Osztály pedig a biológiai és orvosi tudományok osztálya lett. Megegyeztek abban, hogy az I. és II. illetve a III. és IV. osztályok együttes taglétszáma egyenlő lesz. A kiegyenlítés a Magyar Természettudományi Akadémia valamennyi még nem akadémikus tagjának beválasztásával, illetve rendkívüli tagválasztással fog megtörténni. (Az 1946. december 19-i összes ülésen ez meg is valósult.) Az Akadémia élére a két kultúra szövetségét kifejezendő Kodály Zoltán és Szent-Györgyi Albert került. Kodály elnöki beköszönőjében emelkedett szavakkal szólt a dicső múltról és a reményteljes jövőről. A nagy elődökre gondolva hívta fel a figyelmet: "Rájuk gondolva, különb emberekké kell válnunk, s a reformkor hamuba fojtott parazsát új lángra élesztve, ott kell folytatnunk a munkájukat, ahol abbahagyták. A tudomány, művészet nem szolgálhat senkinek. Önnönmagáért van. Nem lehet sem ancilla theologiae, sem meretrix politices... Bolyai, Eötvös Loránd neve csakúgy növeli a magyarság becsületét a világ előtt, mint Madáché, Petőfié. Ezért