Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

2. szám - Tartalomjegyzék

122 örömmel üdvözöljük az Akadémia körében a természettudomány megnagyobbodott képviseletét: működésüktől sokat várunk... Nagy szellemi nyomástól szabadult meg a nemzet. Itt az ideje, hogy keressük a magunk útját, minden befolyástól mentesen. Ne legyünk uszályhordozói egy nem­zetnek sem." 3 1 Kodálynak ezek a gondolatai hűen tolmácsolták a belső válságán felülemel­kedő Magyar Tudományos Akadémia szellemét, a Szent-Györgyiék által is képviselt és követelt szellemet. Reménykeltő csírák A tudós a társadalomnak és a történelemnek felelős, hivatását csak úgy tölt­heti be, ha munkája nem a napi politika hullámverésének függvénye. Nem hagyhatja ott a tudományt, hogy politizáljon helyette. De nem is szakadhat el a politikától, nem hagyhatja magára a természettudományos-technikai haladás által életrehívott problémák között a kormányt. Kezdeti, modellértékű megtestesülése volt ennek a felismerésnek századunk­ban, amikor a New Deal idején Roosevelt elnököt az államvezetésben egy "agy­tröszt" segítette. Igaz "... olyan tágszellemű politikus, mint Roosevelt nem terem minden bokorban és hogy a politikus a tudóst egyáltalán igénybe vegye, már ehhez is bizonyos természettudományos iskolázottságra lenne szüksége..." 3 2 - olvashatták az "Új Magyarország" 1946. március 20-i számában a hazai politikusok is. Ezért is volt érthető Szent-Györgyi különös öröme és büszkesége azzal kap­csolatban, hogy éppen a magyar miniszterelnök, Nagy Ferenc ismerte fel először az európai kontinensen, hogy tudósok nélkül nem lehet kormányozni. Hattagú tudós­kollégiumot, egyfajta agytrösztöt hívott össze, amely a kormányzás gondjaiban támo­gatta 3 3. A tudós tanács olyan koalíció volt, amelyben a művészet, a tudomány, a filo­zófia, a "népies" és "urbánus" vonal, az alapkutatás, a műszaki fejlesztés és a vállalati alkalmazás, az alkalmazott tudomány, a bölcsesség és az ifjúság képviselője, a humanista természettudós és a kommunista filozófus egyaránt helyet kapott. Miként tudott azonban mindössze hat személy ennyi területet képviselni? A tanács felét a természettudományos és műszaki élet olyan vezéralakjai ad­ták, mint a megújult Akadémia másodelnöke, Szent-Györgyi Albert, a legerősebbé vált akadémiai osztály elnöke és titkára, Bay Zoltán és Gombás Pál. Ez jelezte, hogy milyen hangsúlyt kapott a kormányzat értékrendjében a természettudományos-mű­szaki haladás. De nem borult fel az egyensúly ebben a kulturális koalícióban. 31. Akadémiai Értesítő, 56.1947. 28 - 29.p. 32. Szent-Györgyi A.: Nem Mátyás király, hanem Bolyai! A tudomány és a nevelés válsága. = Új Magyarország, 1946.márc.20. 3.p. 33. Boldizsár /.: Szent-Györgyivel a vonaton. = Új Magyarország, 1946.nov.20. 3.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom