Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

2. szám - Tartalomjegyzék

117 önzés, kapzsiság, uralomvágy vezetni. Ebből katasztrófa lesz, katasztrófa kell, hogy legyen. Ha emellett kitartunk, a helyzet olyan arányban válik fokozódóan veszélyessé, amilyen mértékben a természettudomány továbbépíti az ő gépezetét és állítja a természet erőit az б szolgálatába..."

2

3. Szent-Györgyi tehát világviszonylatban is az elsők között látta meg, hogy "A természettudomány eszközöket termel, de nem tőle függ, hogy ezeket ... mire használják fel, az emberiség színvonalának emelésére vagy még további lerontására. Új világot kell felépíteni, hogy a tudományt jóra használhassuk fel, a nagy kérdés az, hogyan lehet ezt az új világot felépíteni?"

2

4. Mert egy nemzet csak annyit ér - vallotta, mint Széchenyi egykoron - amennyire hozzá tud majd járulni ennek az új világnak a kiépítéséhez. Nacionalizmustól mentes szelleme ugyanakkor felelős magyarsággal párosult. Meggyőződéssel hirdette: "A szabaddá tett tudománynak fokozott kötelességei vannak a szabaddá tett demokratikus, új Magyarországon."

2

5. A felszabadulás első napjaitól a szellemi munkát emelte a figyelem homlokterébe. Világosan látta, hogy a haza legfontosabb és legértékesebb "nyersanyaga" agyvelőállománya. Ennek nagyobb arányú, hatékonyabb kihasználása érdekében sürgette az intenzívebb, új szellemű és szélesebb körű oktatás megvalósítását, azt, hogy "A szellemi életben is sürgős és mélyreható birtokreformra van szükség..."

2

6. A tudomány embere fáradhatatlanul hirdette: "Magyarország jövője a kultúrával áll vagy bukik."

2

7. Amíg tehette, Szent-Györgyi folyamatosan jelen volt a közéletben is és "agitált" a demokrácia és a tudomány, a kultúra szövetsége mellett. Belső meggyőződéssel hangoztatta, hogy a tudósok helye mindenképpen ott van a demokrácia oldalán. 1946-ban még erőteljesen élt benne is a remény, hogy "... a munkásság, a demokrácia és a tudomány összefogóban van és hogyha a tudomány fogja segíteni a demokráciát az építésben, mert a nagy építő eszközök a tudósok kezében vannak, és a demokrácia fogja segíteni a tudományt és nem hagyja szegénységben elpusztulni, akkor itt a romokon olyan virágzás fog megindulni, amilyent az ország még a gazdagság idején sem látott soha."

2

8 23. Szent-Györgyi A.: A tudomány. = Irodalom-Tudomány, 1945.l.no. 97-101.p. 24. Thury L.: Szent-Györgyi Albert professzor a magyar tudomány válságáról. = Magyar Nemzet, 1946. június 8. 3.p. 25. "Boldoggá kell tenni a fasiszták által megalázott magyar népet" - mondotta dr.Szent-Györgyi Albert a Nemzeti Segély díszelnöke. = Szabadság, 1945.ápr.l4. 26. Szent-Györgyi professzor a fasizmus rombolásáról és a kivezető útról. Sándor Pál interjúja. = Szabad Nép, 1945.ápr.l. 27. "Magyarország jövője a kultúrával áll vagy bukik." Szent-Györgyi Albert nyílt levele a Magyar Nemzetgyűléshez. = Új Magyarország, 1946.aug.20. 3.p. 28. Szent-Györgyi A.: A tudósok helye a demokrácia oldalán van. In: Értelmiség és népi demokrácia. Bp.1946,Szikra. 4.p.