Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
116 kitört a világháború, többé nem jöhetett haza. Ám Ortvay Rudolffal folytatott levelezése alapján tudjuk, hogy 1941-ig kapott itthonról fontos tudományos információkat. A két világháború között politikai, faji vagy megélhetési okokból számos nagy tudósunknak kellett külföldön alkotási lehetőséget keresni. Nyugatra és Keletre számosan távoztak. Ám voltak természetesen, akik itthon szolgálták, méghozzá világszinten a tudományos és műszaki haladást. Elég az első magyarországi Nobeldíjasra, Szent-Györgyi Albertre vagy a radar-kísérleteivel világhírűvé lett Bay Zoltánra gondolni. A Műegyetem atomfizika tanszéke vezetőjének és egyben a Tungsram vezérigazgatójának példája különösen szemléletes. Az atombomba ledobásának másnapján, már a maghasítással felszabadított energiánál is távlatosabbnak jövendölte a "másik végén", a hidrogénfúziós módszerrel létrehozandó energiát. Amikor munkatársaival radarral "megtapogatták" a Holdat, s ezzel kiléptek a világűrbe, egy kicsi nép lerombolt országában ugyanazt az eredményt érték el, mint a gazdag, győztes Egyesült Államok tudósai. Bay Zoltán 1946 februárjában már rakétával fellőtt, három műholdas, az egész Földet átfogó információs rendszerről, műholdas programokról beszélt 2 0. "Magyarország jövője a kultúrával áll vagy bukik" Ma műholdról vett programokat nézhetünk a televízióban, realitássá vált a globális kommunikáció. Ám az is kétségtelenné vált, hogy a tudományos-műszaki haladás önmagában nem elégséges. "A világban ma létező ellentmondások fő oka, hogy ellentmondás alakult ki egyfelől a tudományos és műszaki haladás, másfelől a társadalom és az egyén fejlettségi foka között" 2 1 - olvashatjuk a nyugati és szovjet tudományos közösség mai üzenetét. A tudományos-műszaki haladásnak intellektuális-morális haladással kell párosulnia. Új gondolkodásra van szükség! "Az új világfelfogás lényege világos: globális gondolkodás esetén az emberiség érdekeit bármely nemzet vagy embercsoport érdekei fölébe kell helyezni" 2 2. Ezt írják ma a tudósok New Yorkban és Moszkvában. De ugyanezt írta 1945-ben Budapesten Szent-Györgyi Albert! "Az, hogy a világ egy negyedszázad alatt kétszer sodródott katasztrófába, kétségtelen bizonyság, hogy valahol valami nagyon alapvető hiba, válság van. Véleményem szerint az emberi gondolkodás jutott válságba. ... Egy nagy egységes gépezet lett a világ. De a gépet csak ugyanazzal a gondolkodással lehet vezetni, amely azt megalkotta. Nem lehet természettudományos gondolkodással gépet építeni, és azután azt szentimentalizmussal, olyan primitív érzésekkel, mint 20. Világ, 1946. február 8. 21. Áttörés. Az új gondolkodás kialakulása. Szovjet és nyugati tudósok a háborúmentes világért. Főszerk.: A. Gromiko, M. Hellman. Bp.l988,OMIKK-Zrínyi. 9.p. 22. Áttörés... i.m. ll.p.
