Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
115 hatást gyakorol a közgazdaságtanra és a gazdaságra, hanem kibontakozóban van valami, ami második ipari forradalom jellegű. Példázza ezt az óriási haladás a tárgyak és jelek továbbításában, a haladás az automatizálásban, az információközlésben és szabályozásban, végül pedig az atomenergia." 1 6. E kulcsszavak mindegyike mellé egy vagy több magyar iskolából indult tudósmérnök nevét illeszthetjük. Az amerikai légierők kutatási-fejlesztési tevékenységének vezető szakembere Kármán Tódor volt. Teller Ede így értékeli a korszerű repülőgépek kifejlesztése kapcsán kifejtett hozzájárulását: "... ezt a háborút a repülőgépek döntötték el. Kármán Tódor nélkül ma Hitler világában élnénk." 1 7. A Kármán közreműködésével alkotott repülőgépek szállították az első atombombákat is. Az atomenergia felszabadítását és felhasználását szintén magyarok kezdeményezték. Szilárd Leó fejében indult meg a szellemi láncreakció. Miután ő már 1934-ben előrelátta a maghasítás gyakorlati lehetőségét, a két német fizikus Otto Hahn és Fritz Strassmann eredményes kísérletét követően azonnal felismerte, hogy milyen veszélyt jelenthet a fasizmus kezében egy esetleges atomfegyver. Megvitatta a tennivalókat Teller Edével és Wigner Jenővel, majd együtt megnyerték Einstein támogatását. Az Einstein által aláírt, de Szilárd által kezdeményezett levél kimenetele közismert. Kevésbé közismert azonban, hogy Szilárd - Teherrel, Neuman-nal, Wignerrel együtt - nem csak közreműködött az uránbomba elkészítésében, de ő volt az első is, aki meglátta, hogy az atombomba ledobása politikai láncreakciót fog elindítani, fegyverkezési versenybe taszítja az addigi szövetséges hatalmakat és a verseny pusztulás felé sodorja az emberiséget. Ezért kezdeményezett harcot az atomenergia háborús alkalmazása ellen, a békés felhasználásért 1 8. Az életünket az atomenergia békés alkalmazásánál is nagyobb mértékben átalakítja az információfeldolgozás automatizálása. A komputer megalkotása, amelyben a főszerep egyértelműen magyar tudós nevéhez fűződik, világszerte "von Neumann-gép"-ként ismeretes. Akit a világ John von Neumannként ismert, az nekünk margittai Neumann János. A kvantummechanika klasszikusa, a komputer egyik kigondolója és a megvalósítás "igazgatója", felsorolni is nehéz, hogy mi mindennel vitte előre a világ tudományos és technikai haladását. Esetében különösen kézzelfogható, hogy nemcsak az alapokat kapta a hazai iskolákban, de a magyar tudomány döntő módon járult hozzá pályája további alakulásához is 1 9. 1939-ben 16. Neumann J.: A legújabb tudományos fejlődés hatása a gazdaságra. In: Neumann ].: Válogatott előadások és tanulmányok. Bp.1965,Közgazdasági és Jogi K. lOO.p. 17. "A tudós ne legyen úr, ahogy senki más se." Zeley László stanfordi beszélgetése Teller Edével. = Élet és Irodalom, 1987.december 18. 7.p. 18. Részletesebben: Nagy F.: Új gondolkodással egy új világért. In: Áttörés. Az új gondolkodás kialakulása. (Utószó a magyar kiadáshoz.) Bp.l988,OMIKK. 19. Neumann János és a "magyar titok" a dokumentumok tükrében. Vál., összeáll., bev. Nagy F. Bp. 1987,OMIKK.
