Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
114 Ma már tisztázott, hogy válságunk egyik fő előidézője életünknek - nagy helyi túlbuzgósággal - a sztálini modell Prokrusztész-ágyába való beletörése volt. Ma már jól tudjuk, az igazi kérdés nem az ilyen vagy olyan diktatúra lett volna, hanem a "kizárt harmadik", a magasabb demokráciához való közeledés. Élt még ennek a reménye, amikor 1943-ban ott gyűltek össze az új honfoglalásra készülő "másik Magyarország" képviselői, ahol a "közös dolgainkat rendezni" akaró József Attila élete oly tragikusan véget ért. Szárszón az izzó viták egyik centruma a Hitler diktatúrája vagy Sztálin diktatúrája alternatívával szembeállított harmadik, a magyar nép demokráciája, egy magasabb társadalomhoz emelkedni akaró nemzet útjának kérdése volt. Az új társadalom alapja pedig a munka, mégpedig az új típusú munka. A földműves társadalomban a föld volt a fő munkaeszköz és tulajdontárgy; az ipari társadalomban a gépek és a pénz. Az új társadalom tudásbázisú, a kiművelt emberfők sokasága a legfőbb nemzeti közvagyon. A földműves és az ipari munkás mellet az értelmiségi ember is termelő, egyre fontosabb termelő munkás. A jövő társadalma - vallotta Németh László már Szárszón - az "Értelmiségi Társadalom" u. Ma az Egyesült Államoktól Japánig monográfiák sorában olvashatjuk, hogy a világ átalakulásának megatrendje az ipari társadalomból az információs társadalomba való átmenet; az információ stratégiai erőforrás; az intelligencia a legértékesebb vagyon. Új technikai forradalom - magyarok a tudományos-technikai haladás élén? A második világháború döntő fordulatot hozott a tudományos-technikai haladásban. Varga Jenő Keleten a haditechnika fejlődése nyomán szűrt le néhány alapvető következtetést. A rádiólokáció ('radar') fejlődése a háború után új lehetőségeket fog teremteni a légi- és más úton történő szállítás számára; a rakétalövedékek, rakétahajtású repülőgépek új szállító eszközöket jelenthetnek; az atomközi energia kihasználása pedig az energetika, vegyipar és szállítás terén technológiai forradalom bevezetője lehet 1 5. Nem tudhatott azonban a legfontosabb technikai fejleményről, ennek az előzőekkel való kapcsolatáról, együttes haladásukban a magyar tudósok szerepéről. Száz esztendővel azután, hogy Engels megfejtette a 18. században meginduló ipari forradalom két műszaki kiindulópontját, új ipari forradalom bontakozott ki. Ezt jelezte az atomenergia-felszabadítással, a sugárhajtású repülőgépek és rakéták kifejlesztésével, a hírközlési és információfeldolgozó gépek feltalálásával. A bekövetkezett fordulat lényegét tíz esztendővel később, annak egyik vezető teoretikusa és szellemi, intellektuális organizátora Neumann János így foglalta össze: "Sokat beszéltek már arról, nagyrészt megalapozottan, hogy a tudomány nemcsak nagy 14. Szárszó, 1943. Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Dokumentumok. Főszerk.: Pintér I. Bp.1983, Kossuth. 224.p. 15. Varga J. i.m. 106.p.
