Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

2. szám - Tartalomjegyzék

113 emberek. A világháború romjain a válaszutat jelképező kérdés pedig így hangzott: csak a régit helyreállítani vagy egy új Magyarországot teremteni? A progressziót képviselő teoretikusokat, akik a magyar modernizációt akarták, az új korszak nagy elvi kérdései foglalkoztatták. "Új demokratikus kultúra van Európa-szerte kialakulóban anélkül, hogy a társadalom anyagi alapja, a tőkés társadalmi rend megváltoznék"

1

0 - írta 1946 januárjában a Moszkvából röviddel előtte hazatért Lukács György. Varga Jenő pedig 1945-ben befejezett könyvében - amelyben a tőkés gazdasági rendszer világháború alatti fejlődésével és annak kilátásaival foglalkozott - azt emelte ki, hogy a gazdasági változások komoly politikai változásokkal kapcsolatosak. Mint írja: "Legfontosabb közülük, a kapitalizmus keretein belül az új típusú demokrácia kialakulása. 'Új típusú demokrácián' valamely ország olyan állapotát értjük,... amelyben fennáll ugyan a termelőeszközök magántulajdonának rendszere, de az ipari, szállítási és hitelügyi nagyvállalatokat államosították és annak egész apparátusa pedig nem a monopóliumos burzsoázia érdekeit szolgálja."

1

1. Két esztendővel később pedig Magyarországon kiadott könyve előszavában már egyenesen arra utal, hogy - bár 45-ig hazája szükségképpen kívül esett figyelmén, hiszen ő elsősorban a döntő jelentőségű országokkal és eseményekkel foglalkozott - más volna azonban a helyzet, ha a könyvet 1946-ban írta volna meg. Ekkor ugyanis "...Magyarország gazdasági fejlődése fontos eltérést mutat a vele egy táborban harcolt országok, sőt az összes európai hadviselő ország gazdasági fejlődésétől. Magyarország különálló fejlődését négy fő tény jellemzi: Az újjáépítésnek a többi országoknál sokkal gyorsabb üteme. A világtörténelem legnagyobb méretű inflációja. A stabilizáció sikere. Az 1947-es államháztartás egyensúlya. ... Magyarország kétségkívül óriási dolgot produkált 1946-ban: reméljük, hogy ezeket a vívmányokat - a stabil valutát és az államháztartás egyensúlyát továbbra is meg tudja őrizni..."

1

2. Vagyis, egy másik nyelven fogalmazva a gazdaságtudomány, a gazdasági sikerek segítették az új demokratikus társadalmi rend és az új demokratikus kultúra kifejlesztésének megalapozását. Ezért azután Varga Jenőtől - akinek gazdaságelemzési módszereit Japánban oly sikeresen alkalmazták - különösen hitelesen hangzik midőn hazánkra, a csehszlovák, lengyel stb. fejlődésre célozva újságként jelöli meg: "... ezeknek az államoknak a társadalmi rendje minden eddig általunk ismerttől különbözik; valami egészen újat jelent az emberiség történetében. Nem a burzsoázia diktatúrája, de nem is a proletariátus diktatúrája."

1

3. Hibás útra lépünk, ha lemásoljuk a szovjet modellt - intett nagy elméleti bátorsággal 1947-ben. 10. A Lukács-vita (1949-1951). Szerk., jegyz., utószó: Ambrus J. Előszó: Zoltai D. Bp.1985,Múzsák. lO.p. 11. Varga ].: A tőkés világgazdaság a második világháború után. Bp.1947,Szikra. 15.p. 12. Varga J. i.m. 1 -3.p. 13. A Lukács-vita. i.m. 12 — 13.p.