Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Figyelő

FIGYELŐ Miért fontosak a nyugati kapcsolatok? A szocialista gazdaságok importálni kényszerülnek elégtelen gazdasági fejlettségük és a tartós egyensúlyhiány következtében. A belső egyensúlyhiány átterjed a külkereskedelemre is és erős igényt támaszt a tőke, a tudományos-műszaki ismeretek és más termelési tényezők importja iránt. A tudományban és a technikában jelentkező importszükséglet a tudományosműszaki ismeretek gyarapításának modelljéből is következik. Az európai szocialista országokban a tudományos-műszaki fejlesztés szervezetileg mindenütt elkülönül a termelési folyamatoktól. Tudományos kutatással az akadémiák és azok intézetei, valamint a felsőfokú oktatási intézmények foglalkoznak, alkalmazott kutatással és fejlesztéssel az ipari minisztériumokhoz, trösztökhöz és kombinátokhoz tartozó kutatóintézetek. Ennek a szervezeti megoldásnak hátránya, hogy nem teszi lehetővé az iparvállalatoknál a dinamikus innovációt. Mivel a kutatás és a fejlesztés elszigetelődik a termeléstől, a K+F eredmények áramlása csekély a termelésbe, ugyanis a kutatóintézetek nem részesednek eredményeik gazdasági alkalmazásának hasznából, a vállalatok pedig csak korlátozott mértékben tudják átvenni az üj megoldásokat, hiszen gazdasági fennmaradásuk nincs összefüggésben innovációkészségükkel. Ezért a szocialista országokban többnyire új ipari üzemek építésekor alkalmazzák a tudományos-műszaki eredményeket, nem pedig a már működő vállalatok innovációiban. Mivel a K+F szektor elkülönül az ipartól, egyszerűbbnek látszott az ismereteket nyugatról importálni, mint a saját kutató intézményektől átvenni, amelyeknek pedig sokszor voltak korszerű, bár a gyakorlatban nem kipróbált megoldásaik. A szocialista országok kutatási kapacitása nem is eléggé hatékony, a vállalatok sokszor ezért is folyamodnak külföldi műszaki megoldásokhoz. A tudományosműszaki eredmények távolról sincsenek arányban a rájuk fordított pénzzel. Például a világ licencforgalmában az exportból 0,5 százalék, az importból 5 százalék jut a szocialista országokra. A KGST tagországok a 80-as évek elejétől kezdve csak valamivel több szabadalmat vásároltak külföldön, mint Svédország vagy Olaszország, és csaknem annyit, amennyit Hollandia, Japánról, az NSZK-ról, vagy az Egyesült Államokról már nem is beszélve. Ezek az adatok jelzik, rosszul működik a tudományosműszaki eredmények létrehozásának rendszere annak ellenére, hogy világviszonylatban számottevő a tudományos-műszaki kapacitás.