Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
6. szám - Szemle
479 és csak egyet abszorbál. 1939-ben ugyancsak ő volt a legelső, aki Hahn és Strassmann eredményes kísérletét követően egy fasiszta kézben és logikával felhasznált atombomba potenciális veszélyét végiggondolta, és cselekedett... Az "atomsztori" napjainkra már viszonylag közismert. Ismerjük, amint azt Weizsäcker közölte, hogy 1939 tavaszán mintegy 200 fizikus sejtette a láncreakcióban rejlő lehetőségeket 7. Tudjuk, hogy Németországban megindult ugyan a munka, de - mint Teller Ede elmondta — "... Heisenberg ... szinte nem csinált mást, csak hibázott. Pedig rendesen ő sohasem hibázik." 8. A Szovjetúnióban pedig olyan fizikusok, mint Flerov és Kapica 1942-től síkraszálltak az atombomba elkészítéséért és később Kurcsatovék haladtak ... 9. Talán a leginkább azt ismerjük, hogy Amerikában végül is beindult a Manhattanprojektum s Oppenheimer, Fermi, Compton, Lawrence, Bethe, a magyarok, Szilárd, Neumann, Wigner, Teller és a többiek — összesen 150 ezren — elvégezték a munkát. Trinity után Hirosima és Nagaszaki iszonyatos jelkép lett. Az atomkorszak, a rakétakorszak, a komputerkorszak, a "második" ipari forradalom hajnalán azonban nemcsak az történt, hogy a fizikusok "bűnbe estek". Kevésbé ismerős mindmáig, hogy a valóságban az atomenergia felszabadítása és az atomkorszaknak megfelelő új gondolkodás voltaképpen együtt születtek. A legjobb tudósok közül sokan - éppen intellektusuk és moralitásuk révén — új gondolkodásig is emelkedtek. 1945 júniusában a moszkvai tudóstalálkozón olyan nemzetközi rangú tudósok folytattak egymással perspektivikus eszmecserét a modern tudomány korszerű felhasználásáról mint Joliot-Curie, Irving Langmuir, Pjotr Kapica vagy Kármán Tódor 1 0. A találkozón ugyancsak részt vevő Szent-Györgyi Albert — felismerve a globális gondolkodás létfontosságát - 1945-ben már ezt írja: "Az atom energiájának legutóbb történt felszabadítása az egész helyzetet katasztrofálissá teszi és az egész emberiség végső pusztulása előtt áll, ha az együttélés problémáinál, amelyek ma természettudományi kérdések, nem veti el a szentimentalizmust és annak elavult titkos diplomáciai eszközeit..." 1 1. Oppenheimer 1945. október 16-án Los Alamosban már megrendülten hirdeti: "E világ népeinek egyesülniük kell, vagy elpusztulnak." 1 2. Alig néhány hónap múlva pedig egy rendkívüli könyvet adnak ki Amerikában, az emberi gondolkodásban létrehozandó fordulatért. Címe: One world — or none 1 3. "Két lehetőség áll előttünk: 71 Zeitzeuge des Atomzeitalters. Interview mit Carl Friedrich von Weizsäcker. = Wochenpost /Berlin/, 1988.41.no. 8/ Teller,E.: "A tudós ne legyen úr, ahogy senki más se." [Riporter]: Zeley L. = Élet és Irodalom, 1987.dec.18. 7-8.p. 91 Kant,H.: i.m. 10/ Nagy F.: Új gondolkodással egy új világért. In: Áttörés. Ld. 14. 11/ Szent-Györgyi, A.: A tudomány. = Irodalom/Tudomány 1945.1. no. 97-101.p. 12/ Kant.H.: i.m. 13/ One world - or none. (A report to the public on the fall meaning of the atomic bomb.) Ed. by Masters, Way. New York, 1946,McGraw Hill. X, 79 p.
