Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Szemle

478 évtizedekben a tudományszociológia bevonulása, amely már egyenesen annak vizsgálatára összpontosít, hogy miként hat a tudomány a társadalomra és a társadalom a tudományra. A tudomány jelentőségéhez kapcsolódó viták leginkább akkor erősödnek fel amikor a "láthatatlan" tudományos információ látható fizikális, sőt pszichológiai technikákban és technológiákban, illetve azok következményeiben ölt testet. A viszonylag időben érkező előrejelzések többnyire figyelmen kívül maradtak. Pedig akadtak ilyenek még hazánkban is. Magyary Zoltán például 1927-ben kiadott átfogó tudománypolitikai alapvetésében már pontosan utalt a jövendő "sülypontáthelyeződésre". És megvilágította, hogy különösen egy kis nép vonatkozásában "... legerősebbek a tudomány által kovácsolt fegyverek "

3. Tudomány és modem állam Aligha véletlen, hogy századunkban szinte egyszerre született meg a felhívás a tudomány valódi szerepének mélyebb megértése érdekében s dördült el a "startpisztoly", amely egy új tudományos és technikai korszakhoz indított. ötven esztendeje annak, hogy megjelent Bemal nevezetes munkája a "The social function of science"

4, az a mű, amelyben szerzője első ízben foglalta össze a tudományfejlődés máig is vitatott kulmináló dichotómiáit. A tudomány műveléséhez elengedhetetlen kognitív és szociális, intern és extern, valamint individuális és társadalmi feltételeket, az evolutív és revolutív folyamatokat, az értékmentes és szociálisan elkötelezett, valamint a szabad és a tervezett tudomány kérdéseit. Arra pedig, hogy "mire lenne képes a tudomány" sokat vitatott, ám iskolateremtő válaszokat adott.

5 Jelezve és a jövőbe projektálva, hogy a tudomány felelősségének vállalása a társadalom előtt és a társadalom felelőssége a tudományért, szimbiózist kell, hogy alkossanak. Ugyancsak félévszázaddal ezelőtt történt, 1939. augusztus 2-án, hogy Albert Einstein aláírta Roosevelt elnöknek szóló levelét, döntő impulzust adva ezzel a nukleáris korszak megszületéséhez. A levelet azonban a magyar Szilárd Leó fogalmazta és Wigner Jenővel, Teller Edével közösen javasolta a relativitáselmélet felfedezőjének — aláírás végett. Szilárd volt a legelső, aki már 1934-ben reális lehetőségként felvetette a láncreakció gondolatát

6. Ernest Rutherforddal szemben ő ugyanis meglátta, egy olyan elemet kell csak találni, amely a neutronnal történő hasítás esetén két neutront emittál 31 A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk.: Magyary Z. Bp. 1927,Egyetemi Ny. VIII, 628 p. 4

1 Bernai, J.D.: The social function of science. London, 1939, Routledge. XVI, 482 p. 5

1 Steiner,

H.: J.D. Bernal's Konzeption von 1939 auf dem Prüfstand der Geschichte. XVIIIth International Congress of History of Science, Hamburg-München, 1-9. August 1989. (a továbbiakban: ICHS

'89). 61 Kant,

H.: J.Robert Oppenheimer. Leipzig, 1985,Teubner.