Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
6. szám - Szemle
"... SEM ANCILLA THEOLOGIAE, SEM MERETRIX POUTICES ..." (Tudomány és állam kapcsolatáról egy világkongresszus nyomán) Mi a tudvágyat szakhoz nem kötők. Atpillantását vágyjuk az egésznek. A tudománynak gazdag ágai Egy organizmus sok külön vonása, Együtt igéző csak. (Madách) Tudomány és modern állam - Gyorsuló idő - aktualizálódó tudománytörténet? Tudomány és állam kapcsolatáról - jelképes színhelyen - Az alapkérdésről magyar források üzenete nyomán - Se "mindenható", se "eszméletlen " ne legyen! Az a meglátás, miszerint az alkalmazott tudomány területén végzett kutatómunka reformokra, a tiszta tudomány területén kifejtett kutatómunka pedig előbbutóbb forradalmakra vezet, századunkban meglehetősen igaznak bizonyult. Thomson egykori észrevétele továbbra is érvényesnek látszik 1. A tudomány jelentőségének mélyebb megértése ennek ellenére (vagy éppen ezért) mindmáig problematikus. Talán szerepet játszik ebben az a kettősség, amelyre már Einstein is utalt. Ugyanis amíg a tudomány maga mint létező, beteljesült, objektív, a cselekvés, amely azt létrehozza szubjektív és pszichológiai feltételekkel terhelt 2. Tagadhatatlan, amilyen mértékben növekedett, gyarapodott, sőt tömegesedett a tudomány művelése, olyan mértékben vált nyilvánvalóvá a tudomány fogalmának egyre összetettebb tartalma. Különböző vetületei, a tudományos eredmények és módszerek, a tudományos tevékenység mikro, mező és makro rendszere vagy a tudományos eszmék sokféleképpen csoportosíthatók. Mindazonáltal végső soron maga a létrejött tudományos eredmény az, amely túllépve a tudomány berkein alakítja, változtatja a társadalom és az állam működési és fejlődési feltételeit. Noha a tudomány fokozódó önállósága a 17. század óta eléggé szembetűnő, elsősorban a legutóbbi száz esztendőben termelődtek ki azok a kategóriák, amelyek valamilyen vonatkozásban magának a tudománynak a megértésére, vizsgálatára, alakítására irányulnak. A tudománytörténet, a tudományfilozófia, a tudománypolitika és a tudományszervezés fogalmainak megjelenése ezt tükrözi. Csakúgy, mint az elmúlt 1/ Rayleigh.Lord: The life of Sir J.J.Thomson. Cambridge, 1942. 21 Einstein,A.: The world as I see it. New York, 1949, Phüosophical Library. XIII, 112 p.
