Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Szemle

476 A Duna-menti agglomerációban Esztergomtól Komáromig még nem ismerhető fel az egységes profil. Bíztató kísérleteket tettek az élelmiszergazdaság kiépítésére vagy távlatban a biotechnika fogadására (Komárom), de a hagyományos struktúrák konzerválódását (Almásfüzitő, Nyergesújfalu) éppúgy tapasztaljuk, mint a viszonylag új beruházások válságát, kiútkeresését (Esztergom). A térség nem rendelkezik K+F centrummal, a vállalati fejlesztő tevékenységek csak rövid távon, egy-egy termék erejéig képesek megújulást hozni. A megoldás az intenzív kooperációban, közös K+F tevékenységben rejlik. Székesfehérvár — a dinamikus ágazatok már működnek a városban. Az elektronika, az információfeldolgozó és kommunikációs eszközök gyártásának egyik országos központja, sajnos nem itt alakult ki a K+F bázis és hiányzik még a karakteres (felső- és középfokú) oktatási háttér is. Felismerhető, hogy az elektronikai ipar körül kialakul egy kisvállalkozói bázis, amely nemcsak a bedolgozó hálózatot teremtheti meg, hanem további jelentős innovációs potenciált is. Budapest közelsége ezen innovációs góc kialakításában meghatározóbb, mint a többinél. Ez előnyére válhat, hiszen a város megfelelő infrastrukturális háttere, környezete a kutatói-oktatói életfeltételekhez a jövőben kedvező lehet.