Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Szemle

475 kapcsolódó karbantartó-üzemeltető szakembergárda képzését (Győr). A vegyiparhoz kapcsolódó felsőoktatásban egyértelműen profilváltásra van szükség az intermedier gyártás, a biotechnika kémiai feltételeinek irányában és a környezetvédelem technológiai rendszereinek kiépítése felé (Veszprém). A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, illetve a termelés, gyártás, üzemeltetés szakirányú felsőfokú képzését célszerű megkezdeni (Tatabánya, Veszprém). Kiemelt szerepet kell szánni a társadalomtudományi képzésnek. A közgazdasági ismeretek oktatását kombinálni kell a társadalomirányítás és -szervezés tudományos megalapozását szolgáló módszerekkel, eljárásokkal, hogy a gazdasági potenciál és az előtérbe kerülő tercier funkciók ezen igényét a régióban ne csak a szakemberellátás, hanem a kutatás oldaláról is ki tudják elégíteni (Győr). A felsőoktatási bázis már magában hordhatja a kutató-fejlesztő erőforrások megteremtését és olyan sajátos innovációs gócok kialakítását, amelyek a helyi vagy térségi gazdasági egységekre támaszkodva újabb mozgásformát jelenthetnek a régiónak. A területi-gazdasági erőforrások, a meglevő szellemi erőforrások, az adott vagy várhatóan fejlesztésre kerülő intézményhálózat alapján az alábbi innovációs gócok kialakulását remélhetjük hosszú távon. Győr - gépjárműgyártás. Gazdasági alapjai adottak, kiépül a kutató-fejlesztő bázis (MVG—Érd), a főiskolai háttér alkalmas bizonyos karok egyetemi szintű képzésének beindítására. A város szellemi, gazdasági, tudományos infrastruktúrája és az oktatási tapasztalatok lehetővé teszik a társadalomtudományi képzés megindítását (közgazdász-társadalomirányító-elemző). Veszprém-Tihany-Keszthely — biotechnika-biotechnológia, környezetvédelem kémiai alapjai, intermedier kutatás-gyártás. Az egyetemi, a kutatóintézeti és a gazdasági bázis nagyszerűen megfelelne már most egy innovációs park létesítésére, a szellemi erőforrások a térségben rendelkezésre állnak. Sopron-Kőszeg-Szombathely térségében kettős profil kialakítása lenne célszerű. A fagazdálkodási és környezetorientált erdészeti kutatás és oktatás kapcsolódhatna a Szombathelyen kibontakozó üj természetes anyagokra alapuló építőipari termékek gyártásához és azok tökéletesítéséhez, valamint a bútor- és lakberendezési iparhoz. (A térséghez kapcsolódhatna még a Zalaegerszeg-Nagykanizsa fa- és bútoripari komplexum is, így kiépülhetne egy nyugat-dunántúli ipari zóna, amely a természetes anyagok felhasználására specializálódna.) A másik szempont a térség idegenforgalmi potenciáljának hasznosítása (Sopron-Kőszeghegyaljai Idegenforgalmi Körzet), az ehhez kapcsolódó középfokú és felsőfokú szakemberképzés és továbbképzés, mindezek intézményeinek megteremtése vagy a meglévők fejlesztése. Tata-Tatabánya. A térségben elengedhetetlen a profilváltás. A hagyományok, a kialakult tapasztalatok, ismeretek a környezetvédelemhez, a környezetvédelmi berendezésekhez, azok üzemeltetéséhez, karbantartásához és a környezetgazdálkodáshoz már adottak, így ezen rendszerek alapjait K+F helyekkel, valamint oktatási (közép- és felsőfokú) intézményekkel kellene megerősíteni és bővíteni. Megkezdve egyúttal az ehhez kapcsolódó ipari termelő egységek kialakítását vagy profiljaik módosítását.