Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Figyelő

61 A tudományos és műszaki haladás 2000-ig szóié komplex programja öt fő irány gyorsított ütemű megvalósítását állitja előtérbe. A fejlődő országoknak ugyancsak objektiv érdekük fűződik a szóban forgó irányok megvalósulásához. Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete /UNIDO/ 1984. évi negyedik általános értekezlete megállapította: "Valószínűleg a progresszív technológia lesz a legfontosabb tényező, amelyet a fejlődő országoknak a jelenlegi és a következő évtizedekben ipari és technológiai fejlődésükkel kapcsolatban figyelembe kell venniük". Ez a technológia segítségükre lehet abban, hogy átugorják azokat az akadályokat, amelyek az iparosítás, a mezőgazdaság, az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás stb. hagyományos megközelítéséből fakadnak. Gyakorlatilag valamennyi KGST ország folytat együttműködést fejlődő országokkal az elektronikai iparban. Ez a teriilet helyet kapott a gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki együttműködés hosszú távú munkaterveiben, a külön szerződésekben, az akadémiák megállapodásaiban stb. A Szovjetunió és India gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki együttműködésének hosszú távú munkatervében konkrétan szerepelnek a félvezetők, a számítástechnika., a számitógép-hálózatok, az operációrendszerek, a természetes nyelvek felismerésére szolgáló rendszerek, a képek feldolgozása és a beszéd felismerése. Bulgária Braziliával közösen szándékozik elektronikus számítástechnikai eszközöket gyártani. Románia és Szingapúr 1985-ben kiemelték a termelési kooperáció lehetőségeit' az elektronika, a robotgyártás, a híradástechnikai eszközök gyártása területén. Románia és Indonézia intézkedett a termelési kooperáció fejlesztésére az elektronika, az energetika /ezen belül a villamos energiaátadás/, a színesfémkohászat, az olajfúró berendezések területén. Az NDK Tudományos Akadémiája,Tudományos és MUszski Minisztériuma és India Tudományos és Technológiai Minisztériuma között 1975 óta van érvényben megállapodás közös tudományos kutatások folytatásáról az elektronika, a gépipar, a vegyipar és a gyógyszeripar területén. Az együttműködés Ígéretes területe a biotechnológia, a génsebészet, a mikroelektronika, az energia előállítása a biomassza, és a napelemek segítségével. Az uj energiaforrások alkalmazása technológiája kapcsolódik az atomenergetikáho z, amely fejlődésnek indult Indiában, Braziliában, Argentinéban, Mexikóban. Az UNIDO adatai szerint 1982ben 31 fejlődő országban 60 tudományos intézmény foglalkozott a biomassza energiatermelésre történő ipari átalakításával. Vannak példák arra, hogy a KGST-tagországok és a fejlődő államok együttműködést folytatnak egymással az atomenergetika fejlesztése terén. A Szovjetunió műszaki segítségével Egyiptomban felépült atomerőmű bázisul szolgált annak a regionális radioizotóp központnak a felépitésé-