Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
1. szám - Figyelő
62 hez, amelynek munkájában számos afrikai ország — Algéria, Ghana, Kenya, Marokkó, Szenegál, Tunézia stb. -- tudósai vettek részt, A világűr békés oélu meghódítása a szocialista országok és a fejlődő államok együttműködésének másik területe. A szovjet-indi ai kapcsolatok kedvező tapasztalatai bizonyítják, milyen jelentős sikereket érhet el egy fejlődő ország bonyolult tudományos és technológiai problémák megoldása terén. India ma a hetedik olyan ország, amely saját hordozórakéta felhasználásával képes műholdat fellőni a világűrbe. India hetedik ötéves terve /1981/86-1989/90/ 1,5 milliárd dollárra emeli az űrkutatási programra előirányzott kiadásokat. Nagy lehetőségek vannak az együttműködés bővitésére az egészségügy területén. Már eddig is sikerült számottevő eredményeket elérni a lakosság egészségi állapota javítása, a járványos betegségek, a virusos megbetegedések elleni harc terén. További közös kutatásokra kerülhet sor a lakosság kolera, tetanusz elleni tömeges oltására szolgáló eszközök kidolgozása, a kígyómarás elleni szérum előállítása, a fertőző betegségek elleni harc, a gyógynövények hasznosítása stb. területén. Az együttműködésben fontos helyet kap az oktatásügy és a szakemberképzés. A közoktatás, a tudomány és a technika kapcsolatait a tudományos-műszaki és kulturális eredmények oktatási intézményekben történő bevezetését az adott ország konkrét feltételei figyelembevételével kell megoldani. Ezzel összefüggésben szorgalmazni kell az általános képzés és a technikai képzés egyesítését, a szakoktatás javítását, az interdiszciplináris tudományágak felsőfokú oktatását, az oktatási folyamat számítógépesítését és permanens jellegének biztosítását, a szakember-továbbképzés előtérbe állítását. A KGST-tagországok és a fejlődő államok közötti tudományos és műszaki együttműködés függ az ésszerű szervezéstől, az együttműködési formák és módszerek tökéletesítésétől, a partnerek érdekei figyelembevételétől, A KGST. komplex program uj lehetőségeket teremt a fiatal államok számára ahhoz, hogy részt vegyenek a szocialista országokkal folytatandó tudományos-műszaki együttműködésben. A tudományos és műszaki haladás komplex programjának sikere megköveteli a népgazdasági tervek egyeztetésének és a tervezési együttműködés más formáinak tökéletesítését, a szoros termelési és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakítását. Az együttműködésnek a tervszerűség elemeivel történő gazdagítása lehetővé teszi, hogy a tudományos-műszaki intézkedéseket hatékonyan összekapcsolják a társadalmi-gazdasági intézkedésekkel, helyesen osszák el az erőforrásokat, megakadályozzák azok szétforgácsolódását, s következetesen oldják meg a hosszú távú feladatokat. Az oktatásügy és a szakemberképzés területén a leghatékonyabb együttműködési forma az, ha a KGST tagországok segítségével magukban a fejlődő országokban jön létre a tudományos-műszaki infrastruktúra, a felsőoktatási, középfokú szakoktatási és műszaki oktatási intézmények
