Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

2. szám - Szemle

142 ramja, ami annak demonstrálására is hivatott, hogy Japán a glohálÍ3 problémák megoldására nagy erőket koncentrál távlatilag és ebben számit más nemzetek kutatóinak közreműködésére, a kölcsönös tapasztalatcserére. Japán tudománypolitikai gyakorlatából és munkastílusából világos a felkészülés tudatossága és következet essége : számit rá, hogy a 21. század méginkább tudományigényes termékek és szolgáltatások korszakát nyitja meg, mint a megelőző évtizedek. Ebben az irányban alapozzák meg a további előretörést a vázolt programok is. A K+F munka folyamatos tökéletesítésére, a legmagasabb igényeket is kielégítő színvonal emelésére az is rákényszeríti Japánt, hogy az újonnan iparosodó országok egyre több területen érik utol a technológiai fejlesztésekben. Korszerű javaik és szolgáltatásaik kínálata növekszik, ami kedvezőtlen a magas árfolyamú jen miatt úgyis export-gondokkal küzdő szigetállam számára,, Hasonló a nyugati partnerek Japánnal szembeni feszültségeinek háttere, ami diszkriminációs lépéseket vált ki a verseny fékezésére. Tokió ezért attól is tart, hogy csúcstechnológiai térhódítása miatt, piaci pozíciói korlátozása céljából az OECD országok esetleg visszafogják a technológiai transzfert és a tudományos-információáramlást, vagy megdrágítják azt Japán részére. Az alternatívák bármelyike jelentős veszteségekkel és más kockázatok terheivel járna együtt, e veszélyek megelőzésére a szigetország kormánya a leghatékonyabbnak az alapkutatási tevékenység lendületes fejlesztését és a nemzetközi együttműködés terepének bővítését tekinti. E törekvést párhuzamosan érvényesiti az alkalmazott K+F munka dinamikus fokozásával, az ebben oroszlánrészt vállaló magánvállalkozókkal teljes egyetértésben. Biró Márta - Biró KLára Hollandia 1987-ben összesen 10,1 milliárd guident, a nemzeti össztermék 2,34 %-át költötte kutatásra és fejlesztésre. Az összeg nagyobbik része, 5,73 milliárd gulden az ipartól származott, 4,183 milliárd pedig a kormány költségvetéséből. Az 1988-tervezett öszszeg 10,4 milliárd. = Infobrief /Luxembourg/,1988.jan.5. 4.p. Az NSZK-ban csökkentik az interdiszciplináris, un. súlyponti programok számát. 24 uj program helyett csak 11-et inditanak. A támogatás általában öt évre szól, a munkát több kutatóintézet közösen végzi. A DFG összesen 110 súlyponti programot finanszíroz, 1988-ban 188 millió márkával. = Nature /London/,1987.nov.12. 99.p.