Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
A K + F ÉRTÉKELÉSÉNEK FÓBB MÓDSZEREI, ALKALMAZÁSUK NÉHÁNY SZEMPONTJA ÉS KRITIKÁJA Solla Price és mások már a hetvenes évek elején szorgalmazták a tudományos kutatás, s általában a tudományos tevékenységek értékelését, minőségi és mennyiségi mérését. Az utóbbi 10-15 évben a mérési, értékelési módszerek — és kritikájuk — irodalma már könyvtárnyira nőtt, s maga a kutatásértékelés olyan vitatott, ám szükségesnek tartott kérdéssé vált, amely a legtöbb országban a tudománypolitika érdeklődésének homlokterébe került. Ez nem muló tudományos vagy éppenséggel tudománypolitikai divat, hanem a világgazdasági környezet alakulása, a növekvő külső és belső verseny s számos más tényező kölcsönhatásaként az országok társadalmigazdasági életében bekövetkezett változásokból adódó uj igények következménye. Világszerte felismerték, hogy a tudományos kutatás eredményei jelentős hatást gyakorolnak a társadalom és az emberi környezet egészére; a tudomány segithet a társadalmi szükségletek felismerésében, előrejelzésében. Ugyanakkor nőnek a kutató és fejlesztő tevékenység költségei, amellyel már szinte egyetlen ország sem tud lépést tartani. A K+F növekvő költségei és a tudománnyal szemben támasztott társadalmi-gazdasági — s szintén növekvő — igények a korábbiaknál jobban aláhúzták a kutatások értékelésének mint a tudománypolitika egyik eszközének fontosságát. Hagyományo s módszerei elsősorban a szakértői értékelésre, a peer review-га és annak változataira épülnek, s bármennyi kritikával is illetik e módszert, mindaddig, mig helyette jobbat nem találnak, ez marad a leginkább használatos, különösen a kutatási témák és az egyéni /vagy csoportos/ kutatómunka értékelése, elbirálása terén, kivált diszciplináris szinten. 1' Szükségessé vált uj módszerek kikisérle1/ V.o.: Research funding as an investment: can we measure the returns? Washington, 1986,Office of Technology Assessment /0ТА/ . 3. és 5. fejezet. МГА-KSZI A kutatásértékelés fogalomköre — A szakértői értékelés — Az interjúk Kvantitativ módszerek — A technológiai mutatók — A bibliometria — Az értékelés kritériumai — Az értékelés felhasználása
