Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Szemle
8 1 .táblázat A modern biotechnológiai kutatás intézményrendszere és finanszírozói Intézmény neve Biotechnológiai Kutató Társaság Magkutató-telep Max Planck Intézet Géncentrum Géncentrum Géncentrum Német Rákkutató Központ Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium A Német Kutatóközösség különleges kutatási területi intézményei Székhelye Braunschweig Jülich Köln München Heidelberg Berlin /West/ Heidelberg He idelberg München Köln Tübingen Fő támogatói BMFT BMFT Szövetségi államok iparvállalkozói Vegyes finanszírozás Vegyes finanszírozás Berlin/iparválla latok BMFT BMFT Deutsche Forschungsgeme inschaft /DFG/ Megjegyzés : A géncentrumokban döntően alapkutatások folynak, különféle ágazati profillal. Forrá s: Wirtschaftswoche /Düsseldorf/, 1986.39.no. 98.p. A modern biotechnológiai K+F részletes bemutatása terjedelmes tanulmányt igényelne, a fentiek csupán az NSZK tudományos stratégiájának és az ezt szolgáló módszereknek vázolását célozzák. Többé-kevésbé hasonló tényezők és rugalmasság jellemző más csúcstechnológiai területeken is: az elektronikában, a robot-, a szerszámgép-, a jármű-, a vegyiparban, az informatikában, az orvostechnikai, finommechanikai, műszer és optikai ágazatban, a félvezetők s uj anyagok kifejlesztésében és az irodai tevékenység átfogó automatizálását célzó K+F erőfeszítésekben. Fokozódó mértékben használja fel az NSZK az un. kétarcú technológiákat, tehát a katonai K+F szférában keletkező uj eredmények békés célra hasznosítható részét a polgári csúcstechnológiai területeken is. Fordított irányban szintén folyik ilyen transzfer. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖSZTÖNZÉSE A bel- és külföldi tudományos-technológiai eredmények hasznosítását. valamint továbbfejlesztését és túlszárnyalását hatékonyságfokozó taktikával serkenti a bonni állam. Ennek jegyében ösztönzi a kutatóközpontok, intézetek, a felsőoktatás és az ipar közvetlen kontaktusának bővítését és folyamatosságát. E kapcsolatrendszerbe az értékesítési, illetve piackutatási szféra tapasztalatait, igényfe lmérési eredményeit is egyre intenzivebben integrálják a kölcsönös egymásrahatás sokirányú