Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Szemle
9 előnyei kiaknázása érdekében. Ilyen célok vezetik a 80-as években — jórészt szerződéses alapon — az emiitett intézmények egymás közötti, valamint az ipari cégekkel, sőt ujabban részben un. kockázati tőkevállalkozókkal és kereskedelmi társaságokkal kiépülő együttműködéseit is. Változatos formákat öltenek e kapcsolatok, amelyekbe az utóbbi években kezdeményezőkész, döntően speciális profilú közepes és kisebb cégek szintén növekvő számban épülnek be.V Ez az irányzat jórészt ötlatgazdag tevékenységükkel függ össze, aminek bizonyítására két példa szolgálhat: egyikük a földeket szennyező anyagokkal táplálkozó baktérium-törzseket fejlesztett ki, jelentősen hozzájárulva ezáltal a környezet védelméhez; egy másik közepes magáncég a "Fiblaferon" nevü preparátum kidolgozásával bizonyos súlyos vírusfertőzések leküzdésére és egyes tumoros megbetegedések kezelésére alkalmas gyógyszert bocsátott ki. Fokozódó — részben országos vagy még tágabb körű — jelentőséggel biró K+F tevékenységük elismeréséül az állam és más, közületi támogatást nyújtó szervek növekvő figyelmet szentelnek az 500-nál kevesebb foglalkoztatottal rendelkező közepes és kisebb vállalatoknak. A magánvállalkozók számára biztositott szubvenciós keretet a BMFT 1984-hez képest 1986-ban 44,5 %-kal emelte. Mindez az offenziv, kreativ K+F tevékenység további gyorsitását célozza, oly értelemben, hogy több átütő jelentőségű tudományos ismeret és vivmány produkálásával az innovációs aktivitás minősége és szinvonala is lendületesebben emelkedjék. Az e téren elért eredményeket — a fejlődés elismerése mellett — ugyanis számos biráló kevésnek tartja. E szakértők rámutatnak, hogy bár 1982 óta a nyugatnémet vállalatoknak mintegy négyötöde rendszeresen számottevő beruházást eszközölt a K+F szférába, a kimagasló ujdo nságtartalmu javak aránya termékeiknek mindössze egyharmadát teszi ki, jóval elmaradva Japán és az Egyesült Államok hasonló mutatói mögött. E jelentős "rést" a kritizálok a "defenziv jellegű", tul óvatos és főleg a hagyományos iparágakra koncentrálódó innovációs taktikának tulajdonítják, ami fékezi a termelési szerkezet átfogó korszerűsítését és a modern szolgáltatások széles körű kibontakoztatását. Ennek következményei pedig hátrányos helyzetbe hozhatják az NSZK-t a példátlanul kiélezett világgazdasági versenyben, ha nem nyit határozottan utat a tudományintenziv fejlődés érvényesülésének. A lemaradás fájdalmas példái figyelmeztetnek erre, közéjük tartó— zik az automatikus adatfeldolgozás területe, ahol Japán — a korábbi nyugatnémet eredmények ugrásszerű túlszárnyalása révén — már a hetvenes évek első felében maga mögé utasitotta az NSZK-t és azóta is megtartotta második helyét az Egyesült Államok után a nemzetközi rangsorban. Az előretöréshez azonban kockázatvállalás is elengedhetetlen a rugalmas és racionális kutatómunka mellett, ezenfelül pedig a tudományos eredményeket lendületesebben kamatoztató innovációs tevékenység kiszélesitése a vivőágazatokban. Kétségtelen haladás is észlelhető ilyen irányban, amit az is igazol, hogy a termékinnovációnál az utóbbi években gyorsabb ütemben fejlődik a folyamatinnováció. Ennek eredményeit több húzóágazat termelő tevékenységének gyökeres korszerűsítésében hasznosítják. 4/ FORTOUL,S.: L'aide de l'état fédéral allemand 1 la R+D industrielle. = Problèmes Economiques /Paris/, 1986.jul.2. 12-17.p.
