Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

1. szám - Szemle

7 betöltő vivőága zatok dinamikus kibontakoztatására az állami tudománypolitika különös figyelmet fordit, sokrétűen együttműködve e téren a magánvállalkozókkal és a külföldi partnerekkel. Ide sorolható a mikroelektronika, a számitógépes termelés és tervezés /beleértve a CAD/CAM gépipart/, a rugalmas gyártósorok ujabb tipusai, az alternativ energiatermelés, a lézer- és szenzortechnika fejlesztése, az űrkutatás, az újszerű szerkezetű anyagok előállitása. Az NSZK kutatási stratégiájának egyre erőteljesebb jellegzetességea szelektivitás és a többcélúság egyidejű érvényesitése. Ennek érdekében fokozott súlyt fektet — a magáncégekkel egyetértésben és részben kooperálva velük — az un. "holnapi" ágazatok különféle feladatkörű és tipusu, speciális profilú alap- és alkalmazott kutatási intézményei hálózatának kiépitésére és fejlesztésére, valamint hatékony működésük ösztönzésére. Az ezek révén elért uj eredmények gyors és változatos gyakorlati hasznositása egyre gördülékenyebb . A BIOTECHNOLÓGIA PÉLDÁJA Szemléltető példa erre a "második generációs" biotechnológiai eljárások és anyagok kidolgozását célzó K+F apparátus kiépülése az utóbbi esztendőben. A célorientált intézményrendszer kialakításában az állam, a magánipar és a tudományos szervezetek egyaránt részt vállaltak. Az adott ágazat un. "célprogramjai" részben máris jelentős kutatási eredményekhez vezettek, amelyeket hasznosit a vegyi- és gyógyszeripar, az élelmiszerfeldolgozás, a mezőgazdaság, valamint a környezetvédelem és az egészségügy. Az ujabb eredmények fontos zálogának tekinti a nyugatnémet tudománypolitika, hogy a hatékony munkát végző alapkutatási intézmények szerves és bővülő kooperációt épitsenek ki az alkalma z о t t K+F szférával. Meggyőző példa erre, hogy a mezőgazdasági géncentrum DNS módositó eljárását milyen széleskörűen és gyorsan hasznosították különlegesen kedvező tulajdonságokat hordozó birkák és más állatok, valamint számos újszerű jellegzetességgel rendelkező növény kifejlesztésében. Jelenleg mintegy 110 — államilag támogatott — biológiai és biotechnológiai K+F program van folyamatban, amelyek realizálására a kormány 1989-ig kb. 1,1 milliárd DM-et juttat. Közéjük tartozik a burgonyabogarat és a le véltetveket elpusztitó Bacillus Thüringiensis törzs kifejlesztése /1 millió DM dotációval/, továbbá a proteinek biológiai és technikai tulajdonságait célzottan módositó "fehérje-tervezési" program /5,5 millió DM/. Ujabban egyes magántársaságok is részt vállalnak az alapkutatásokat végző — alapvetően állami — intézmények finanszírozásából. A berlini géncentrumot pl. a Schering AG 40 millió DM-mel, a heidelbergit a BASF konszern 15 millió DM-mel támogatja. Ennek viszonzásaként a géntechnológiai laboratóriumok munkájában a cégek kutatói is részt vehetnek, illetve eredményeikről közvetlen tájékoztatást nyerhetnek.3/ 5/ Wirtschaftswoche /Düsseldorf/,1986.39.no. 100.p.