Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

1. szám - Figyelő

56 Jelenleg a központnak 250 licencmegállapodása van bel- és külföl­di cégekkel. Ezekből évente 15 millió márka nyereség származik, az in­tézet összbevételének 15 %-a . További bevételekhez jutnak például a radioaktiv hulladékok kezeléséből, a gyorstenyésztő reaktor üzemelő pro­totípusából származó áramszolgáltatásból. Karlsruhe létjogosultságát nem csupán a nagyberuházások, a nagy­müszerek igazolják, hanem azok a komplex multidiszciplináris tervek, amelyek megvalósítására alkalmas a kiváló műszaki-tudományos infrastruk­túra, a rendelkezésre álló szaktudás. Ezek a feltételek egyetlen egye­temen, vagy a Max Planck Társaságnál sem adottak olyan mértékben, mint a nagykutató intézetekben. A nagykutató intézetek az állami kutatáspolitika figyelmének kö­zéppontjában állnak. Ez bizonyos kötöttség, a kutatási minisztériummal való szoros együttműködést feltételez. A kormány célkitűzéseivel való szükségszerű összhang nem jelenti azt, hogy minden javaslatot el kell fogadni. A minisztérium meglehetősen hosszura engedi a gyeplőt, biztosít­ja a kutatás folyamatosságát. Ha az állami kutatáspolitikában alapvető változás következne be, az nyilván hatna a kutatóközpont életére is. Nyilvánvaló, hogy a kutatási eredményeket nemcsak a tudományos közös­séggel és a gazdasági partnerekkel kell elfogadtatni, hanem a finanszí­rozókkal is. — BÖHM,H.: Das Kernforschungszent­rum Karlsruhe rüstet um. Von der Kerntechnik zur Umveltforschung. = Bild der Wissenschaft /Stuttgart/, 1986.6. no. 60-67., 70-72. p. Az állami kutatáspolitika helyzete Olaszországban A kutatáspolitika állami szintű irányításához három területen szükséges előre lépni: ki kell dolgozni a K+F országos stratégiáját, a gazdasági és intézményi rendszer ha­tékonyabb működtetésével kell ösztönözni a K+F tevékenységet, javítani kell a mikroszintü irányítás színvonalát és ha­tékonyságát. Az utóbbi években igen jelentős lendületet vettek Olaszországban az államilag finanszírozott kutatások. Jelenleg 19 minisztérium 14 kü­lönböző á_llami forrásból nyújt támogatást K+F munkák végzéséhez. Az ipari kutatás finansziro zásakor előnyben részesitik az "érett" szektorokat, az innovációs programokra juttatott összegek gyakran az iparágak vagy iparvállalatok "rejtett" támogatására szolgálnak. Az iparági fejlesztéspolitika defenziv jellegű, inkább a válságba került szektorokat támogatja, semmint az erősek expanzióját. Az erőforrások allokálása nem tükrözi az elméleti prioritásokat. Az állami kutatáspolitika irányelveinek kialakításakor több di­lemmával kell megbirkózni. El kell dönteni, melyek azok a területek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom