Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
6. szám - Szemle
Grolmusz Vince: A K + F FORRÁSTERVEZÉS FEJLŐDÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE A K+F forrástervezés fejlődésének főbb szakaszai — Az információs bázis fejlődése — Néhány fontosabb tapasztalat — A korszerüsités néhány szempontja és lehetősége. A tervgazdálkodás viszonyai között meghatározó szerepe volt és van annak, hogy egy olyan jelentős tevékenységi ág, mint a kutatás-fejlesztés /К +F/ központi forrásszükséglete megfelelően tükröződjék a középtávú és az éves népgazdasági tervekben. Korábban az ilyen tervbefoglalás nélkülözhetetlen előfeltétele volt annak, hogy az adott források K+F célokra valóban rendelkezésre álljanak. A tervezési rendszer fejlődésével ugyan változott a népgazdasági tervek szerepe, de a K+F források tervezésének szükségessége — a tervek hátterét képező tervszámitások keretében — változatlanul megmaradt. A következőkben áttekintést adunk a K+F forráste rvezés fejlődéséről, s ezzel szoros összefüggésben a K+F statisztika fejlődéséről. Az országos K+F beszámoltatási rendszer háttérbe szorulásával ugyanis — a pénzügyi beszámolásra épitve — a statisztika lett egyre inkább a fő eszköze a tervteliesités figyelemmel kisérésének és az ujabb tervek megalapozásának. 1/ 1/ A Tudománypolitikai Bizottság 1986-ban határozta el a K+F forrástervezés korszerűsítését azzal, hogy a VIII. ötéves tervidőszakra már megalapozottabb és orientálásra alkalmasabb tervszámok készüljenek. Komoly előkészitő munka indult meg a forrástervezés és a statisztika egymással összehangolt fejlesztésére. E sorok irója az OMFB megbízásából készitett egy korszerűsítési javaslatot 198? márciusában, s ennek lényegét foglalja össze — a tapasztalatokkal kiegészítve — a jelen cikk. Mivel — a TFT Titkárságán, majd az MTA TSZCS-ben /KSZI-Ьеп/ — 1961től részt vett valamennyi fontosabb országos tudománypolitikai, kutatástervezési, beszámolási és K+F statisztikai munkában, ezért jórészt saját tapasztalatai alapján ismerteti az előzményeket. De felhasználta azoknak a bizottságoknak a kollektiv munkával készült anyagait is, amelyekben aktivan részt vett /pl. a tudománypolitikai irányelvek kidolgozását előkészitő bizottságok, az érvényesülést később elemző bizottságok, a második OTTKT-t előkészitő bizottságok, az ehhez adaptálni kivánt beszámolási rendszert kidolgozó bizottság stb./.
