Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Szemle
26 Н8 С: minél nagyobb a külső forrásból származó alapok aránya, annál inkább a költségekre irányul a pénzügyi vizsgálat. A külső finanszírozó részéről támasztott elszámolási követelmény lényegében a kutatási tevékenység szigorú ellenőrzését jelenti. A többi változó — a szervezet története, a szervezeti felépítés, a kutatómunka tipusa, valamint az ellenőrzés szintje — közösnek tekinthető mindkét intézménytípus esetében. Feltehetően a nyereségesség /ez a nem profitra orientált intézmények esetében bizonyos szervezeti rugalmasságot vagy további pénzforrást biztosithat/ és a feladati környezet /a kivánt termék- ill. folyamatinnováció értelmezésével/ változóinak vizsgálata további és lényeges különbségeket mutatna ki a két intézménytípus között. Székely Dániel Az NDK-beli egyetemeken, fő- és szakiskolákon 1971 és 1985 között összesen 1 064 100 magasan kvalifikált szakembert képeztek. A szocialista szektorban foglalkoztatottak 21 %-a rendelkezik felsőfokú vagy szakiskolai végzettséggel. 1985-ben a kutatás-fejlesztés területén 191 000 főt, közöttük 122 000 kvalifikált szakembert foglalkoztattak. = Einheit /Berlin/,1986.8.no. 749.p. A brit kormány tudományos tanácsadói szerint az egyetemi kutatás nehéz helyzetét elsősorban az okozza, hogy a rendelkezésre álló összegek nagy részét a katonai K+F hasznosítja. A több mint 4 О87 millió fontból mindössze 972 millió jut a tudás gyarapítását szolgáló kutatásokra. = The Times /London/,1986.okt.16. l.p. A Dán Társadalomtudományi Kutatási Tanács 1986. december 8-9-én iparpo litikai konferenciát rendezett a következő hat témakörben: az iparpolitikai intézkedések háttere és hatása, a pénzügyi politika és az igazgatás, a műszaki cikkek hazai és nemzetközi kereskedelmének problémái, a K+F és a kis- meg közepes vállalatok, a kereskedelem és az ipar szerkezete, kereskedelem- és iparpolitika és az uj vállalatok kapcsolata. = IFSSO Newsletter /Ktfbenhavn/,1986. l8-19.no. 36.p.
