Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Szemle

-az alkotás eleme, -az újdonság eleme, -uj ismeret létrehozása. K+F-nek minősülő tevékenységek statisztikailag csak akkor vehetők számba, ha a vizsgált tevékenység folyamatos, szer­vezett, rendszeres és intézményesí­tett ! Mindez egyaránt érvényes a polgári célú és a védelmi célú K+F tevékenységekre. Nem 1 vehetők tehát tekintetbe: - a rutin jellegű szolgáltatások, ha a céljuk nem tudomá­nyos kutatás megalapozása és nem szükséges hozzájuk uj tudomá­nyos módszerek kidolgozása; - bárminemű termelés és termelő beruházás, igy a ki­sérleti termelés, a "0" széria stb.; - azok a fejlesztések, amelyek a termék műszaki szinvonalát je­lentősen nem, csak eladhatóságát, ill. piacké­pességét növelik; másodkézből vett adaptációk stb.; -a kisérleti berendezések, ha a kisérlet befejezése után termelő célra használják; - vizsgálatok, szabványosítás, tipizálás, mérésügy és minőségel­lenőrzés, ha rutinszerűen végzik és nem igényel uj tudományos módszereket; -a szabadalmakkal kapcsolatos eljárási kiadások; -az ösztöndijak, tanulmányi támogatások, ha nem vesznek részt közvetlenül a K+F munkában; -az amortizáció, miután a K+F ráfordítások a fel­merülő költségek mellett a teljes évi beruházást is tartalmaz­zák. A HAZAI K+F STATISZTIKA MÓDSZERE A hazai K+F statisztika —módszertanát, fogalmait tekintve— ere­detileg a nemzetközi elveknek, koncepcióknak megfelelően került kialakí­tásra. Érvényességük azonban már korán kompromisszumok tárgya lett, amit két körülmény váltott ki. Az egyik az 1968 utáni uj gazdálkodási rend folyománya. Meglehetősen gyors ütemben nőtt a szerző­déses munkák kapcsán a különböző szolgáltatások és termelő tevékenységek nagysága a kutatóintézetekben és a tanszékeken. 1969-től a KSH bevezet­te e tevékenységek kategóriáit és számbavételét, kimutatta összegüket, de továbbra is a K+F adatok között szerepeltetve az összes ráforditás integráns részeként, mind a hazai, mind a nemzetközi adatközlésben. Lé­nyegében ez igy maradt egészen 1981-ig, amióta az un. redukált K+F ada­tokat előállitják. A makro x/ adatokban azonban ma is szerepelnek. A kompromisszum másik oka a K+F fő fedezetéül szolgáló MŰFA-ra vo­natkozó pénzügyi szabályozás, felhasználási előirásainak beépitése a statisztikai fogalmakba és a számbavétel részleteibe. Ez különösen a x/ Itt és a továbbiakban a K+F makro adatának tekintjük a megfi­gyelt kutatóhelyek redukálatlan ráfordításainak, a MŰFA megfigyelési kö­rön kivüli felhasználásának, valamint az ösztöndijak és a tudományos fo­kozatok tiszteletdijainak együttes összegét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom