Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986
1. szám - Szemle
9 "kísérleti fejlesztés" kategóriában mossa össze a K+F és az egyéb műszaki fejlesztés ráfordításait. Az UNESCO szabvány a gyártás- és gyártmányfejlesztés K+F tevékenységnek minősíthető szakaszát a prototípus elkészültével lezártnak tekinti. A magyar szabvány a K+F-be sorolja a "0" széria többletköltségeit is. Ezen kivül a hazai módszertan a nemzetközi szabványtól eltérően olyan "egyéb költségek" kategóriát is bevezet, amelynek az alábbi definíciót adja= "Az egyéb költségek /a vállalati K+F helyeken/ a műszaki információk beszerzési költségeit, a tervezési munkák, találmányok dijait stb. tartalmazza, amelyek a jelenleg érvényben lévő pénzügyi rendelkezések alapján a vállalatok rendelkezésére álló MŰFA terhére számolhatók el..." Az un. egyéb költségek kapcsán tehát felmerül az a kérdés, vajon egy vállalat a MÜFA-ból beszerzett műszaki információkat, tervezési dokumentációkat stb. mindig és többségében mint kutatási célú kiadást eszközli-e? A MŰFA felhasználhatóságát szabályozó pénzügyi előírások ugyanis ilyen megkülönböztetést nem tesznek. /Ez az un. egyéb rovat a vállalati K+F szektor összes MŰFA felhasználásának mintegy 12 %-át jelenti ./ Bizonyos torzítást visznek tehát az adatokba a K+F statisztika által megfigyelt kutató-fejlesztő helyek adatai a nemzetközi ajánláshoz képest, mivel számos —K+F-ből kizárandó— tevékenység ráfordítási konzekvenciáit a K+F—fel viseltetik. A vállalati MŰFA felhasználási szabályai szerint termelő beruházásokat általában nem lehet a MŰFA-ból finanszírozni. A műszaki fejlesztési célú beruházások egy része mégis beépül a K+F ráfordítás makro adatába a központosított MÜFA-hányad kapcsán. Erre nézve megszorító előírások ugyanis nincsenek. x / 1981-től —egy korábbi TPB döntésre alapozva— kísérletet tettek arra, hogy a statisztikai megfigyelésbe bevont intézmények /vállalatok/ szelektálják MŰFA kiadásaikat a 22 elszámolási jogcímen belül /ld. 2. melléklet/, s azok közül csak a kijelölt 13 jogcímen elköltött pénzeiket osszák fel a statisztika rendje szerint. A kísérlet eddig nem járt sikerrel. A vállalatok által szolgáltatott adatok a KSH számára kezelhetetlenek, igy éppen a termelés határán mozgó, amúgy is igen sok átfedést hordozó "kísérleti fejlesztés" területe maradt tisztázatlan és részben redukálatlan. /А témaköltségek kutatási szintenkénti megoszlása szerint a költségek több mint 55 %-a "kísérleti fejlesztés"./ A MŰFA révén bevitt másik torzító elem a házi zsargonunkban "MŰFA puffer"-ként elnevezett mérlegkülönbö ze t szerepeltetése a K+F ráfordítások makro adatai között. Ez a "puffer" ugy keletkezik, hogy a Pénzügyminisztérium a vállalati mérlegbeszámolók x/ Megjegyezzük, hogy munkaközi kapcsolatok és egyeztetés formájában a KSH illetékes szakembere a PM illetékes szakemberével közösen kiszűri a központosított MÜFA-adatból a nagyobb termelő beruházásokat, ill. az ilyenekhez való hozzájárulást, valamint a MÜFA-felhasználási jogcímek között I98I óta szereplő technológiai szintemelő vállalati beruházások tételeit, továbbá a vállalati veszteség MÜFA-ból való finanszírozásának összegeit. I
