Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Figyelő

46 A CNR központi feladata a stratégiai jelentőségű kutatási területek irányítása. Ennek érdekében a CNR 200 kutató intézetében végzett munkát tiz jól körülhatárolt kutatási területre osztják fel. Az intézeteknek évente beszámolót kell készíteniük tevékenységükről, biztosítva a tudományos munka külső értékelését. Kilátásba helyezték a kevésbé produktiv intézetek bezárását, a kutatók átcsoportosítását. Ez a terv erős ellenérzéseket váltott ki, mivel a tudósok ugy érzik, hogy igy fokozódik a tudományos munka állami ellenőrzése. Az egyetemi kutatás legsúlyosabb problémája az elavult műszerpark, a bürokrácia, a perspektíva hiánya és a kezdő kutatók alacsony fizetése és presztízse — tudományos produktivitásuk ehhez képest még magasnak is mondható. A CNR vezetője javasolta elit kutató központok létrehozását, hogy a kiemelkedő tehetségeket visszacsalogassák külföldről Olaszországba . A nemzetközi együttműködés fokozása nem csak az olasz kutatók teljesítményének objektivebb értékelését, nagyobb teljesítményekre sarkallását biztosítaná, hanem megoldaná azoknak az iparvállalatoknak a problémáját is, melyek fejlett technológiai termékeiket a hazai piacon nem tudják elhelyezni. Olaszországban mindenekelőtt egyenletes és folyamatos kutatástámogatásra van szükség, ami biztosítaná az alapkutatás folytonosságát. A legújabb költségvetésben a magfizikai kutatások előtérbe helyezése felháborította a többi kutatási területet. A magfizikára fordított összegek olasz mércével mérve ugyan nagyok, de más fejlett tőkés országok költségvetési kereteihez képest éppen megfelelőek. A többi kutatási területnek nem arra kellene törekednie, hogy a nagyenergiájú fizika költségvetését csökkentsék, hanem arra, hogy saját diszciplínájukban is komoly eredményeket érjenek el. — DICKSON,D.: Italian science and the "Rubbia effect". = Science /Washington/, 1985.jun.28. I508-I5IO.p. Cs.L. A tudományos szakemberpotenciál a Szovjetunióban A tudományos potenciál erőforrásai között megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakemberekre. A tudományos megismerés specifikuma a kutatói munka alkotó jellegében, a tudományos dolgozók rendkivüliségében és a gondolkodási folyamat egyediségében rejlik. A tudományos megismerésben döntő szerepet játszik az emberi tényező. Makroszinten az emberi tényező a demográfiai és a szakmai kvalifikációs struktúrában, a szakemberek mobilitásának különböző fajtáiban, a kutatási szervezetfajták közötti megoszlásukban tükröződik. Mikroszinten a munka lélektani aspektusai és