Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Szemle

10 alapján összegzi az adott évben összesen elköltött /vállalati és központosított/ alapot. Azzal a különbséggel, ami a mérlegadat és a KSH saját módszerű, halmozatlan forrás-összesitése között adódik, a KSH megnöveli a K+F összes hazai ráfordításának adatát, azon a cimen, hogy ez az un. megfigyelési körön kivüli hányada a hasai K+F-nek. Elvileg ezáltal válik a statisztikai "számbavétel" 100 százalékossá. Ez a "puf

ferrai" növelt makro adat szerepel a nemzeti jövedelem vagy más jövedelem-mutatók arányában, igy pénzügyi oldalról az egész MŰFA forrást a K+F fedezetéül ismerik el. Pedig még a nevében is az áll, hogy műszaki fejlesztési alap. A K+F és a műszaki fejlesztés a szakirodalom szerint sem azonos fogalom. Van közös része /ennek mérésére kellene törekednie a K+F statisztikának/, de nem azonos. Meggyőződésünk, hogy egyre növekszik a forrás felhasználása során a nem K+F hányad. /Becslések szerint az összes felhasznált MŰFA mintegy 1/3-a./ Visszatérve a "MŰFA puffer"-nek nevezett összegre /1976-ban 350 millió Ft volt, 1982-ben 3,6 milliárd Ft lett, majd 1983-ban 2,2 milliárdra mérséklődött/, állítjuk, hogy hiba ennek teljes összegű szerepeltetése a K+F ráfordítások között. Érvelésünk a következő: a statisztika a megfigyelési körbe bevont vállalatok kiválasztásánál limiteket állított fel. Jelenleg azokra a vállalatokra terjed ki a megfigyelés, amelyeknél a saját szervezeten belül végzett K+F éves ráfordítása eléri a 3 millió Ft-ot, a K+F személyzete legalább 20 fő és közülük 10 fő diplomás. A limit alatti vállalatok tehát nem szerepelnek a statisztikailag részletezhető adatok között. A nem saját szervezetben végzett, tehát a rendelkezésükre álló MŰFA illetve egyéb vállalati forrás terhére megrendelt kutatásaik pedig elvileg megjelennek a megfigyelt körön belüli K+F szféra adataiban. /Kivéve, ha egymás között adnak megrendeléseket, miután azonban kutatási kapacitásuk nincs, vagy csak jelentéktelen, e megrendelések nem vonatkozhatnak tényleges K+F tevékenységre./ A mérlegkülönbözet révén statisztikai adattá előléptetett MÜFA-kiadásaiknak tehát a statisztikában nincs intézményesített létszám- és tevékenység fedezete. Márpedig a nemzetközi statisztikai szabvány egyik alapszabálya, hogy csak folyamatos, szervezett, rendszeres és intézményesített tevékenység vehető számba. Tartalmi oldalról az a további kifogás emelhető, hogy az olyan tevékenység, amelynek célja nem kifejezetten a meghatározás szerinti K+F, nem vehető számba, ezekről a mérlegkülönbözetekről pedig csak az mutatható ki, hogy a vállalatok az engedélyezett jogcímek szerint műszaki fejlesztésre költötték. A K+F vállalati szektora*/ tehát csak kis részben redukált, a "MÜFA-puf

fer" pedig nem is redukálható. x/ A pontosság érdekében megjegyezzük, hogy a statisztika által számbavett "vállalati kutatóhely" az adatkérő lapokon két kategóriát jelent. Az egyikhez tartoznak a tröszt vagy nagyvállalat keretei között működő, általában külön elszámoló egységet képező, esetenként önálló jogi személyiségű kutató-fejlesztő intézetek; a másikhoz a kijelölt termelő, szolgáltató vállalatok, ipari szövetkezetek, mezőgazdasági nagyüzemek, szervezési, számítástechnikai intézetek, fejlesztő vállalatok. /Folytatás a 11. oldalon./