Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Figyelő
66 dolgozó kutatók száma is. A hiányosságok fő okát abban jelöli meg, hogy egyes kutatási igazgatók nem megfelelően látják el a kutatók irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladataikat. Különben az Állami Számvevőszék 1979-ben is végzett hasonló vizsgálatot, amelynek végső konklúziói azonosak a mostani megállapításokkal. Hogyan lehetséges az, hogy a régebben feltárt negatívumokat nem sikerült ezideig sem megszüntetni? Az Állami Számvevőszék szerint ennek három fő oka van: az ügyviteli munka hanyagságai, az Országos Bizottság túlzott engedékenysége, az igazgatóság túlzott toleranciája. A CNRS főigazgatója, Pierre Papon a jelentéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a feltárt jelenségek nem lepik meg a CNRS vezetőségét. Sőt, a problémák ismeretében már régebben megkezdték a kutatók uj minősítési rendszerének kidolgozását. Ezentúl minden egyes kutató tevékenységét —bármilyen beosztásban legyen is— három fokozatban bírálják el: - évente kitöltésre kerülő szabványosított adatlap, - a kutató tevékenységéről számot adó kétévenként benyújtott jelentés, - a teljes kutatási tevékenység négyévenként elvégzett értékelése alapján. Az Állami Számvevőszék jelentése arra is rámutat, hogy a CNRS kutatói nem tartják be a munkaidőt. A CNRS főigazgatója 1981 végén körlevélben előírta ugyan a kutatóintézetekben kötelező munkaidőt, de ez főként felmentési kérelmeket eredményezett. Különösen sok munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságot észleltek a CNRS szerződéses kutatóintézeteiben /ezek kétharmadát teszik ki az összes CNRS kutatóintézeteknek/. Kedvezőtlen, de nem katasztrofális helyzetkép bontakozik ki az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentéséből. "A többieket magasan túlszárnyaló kiváló kutatók tevékenysége tökéletesen kompenzálja a gyenge eredményeket produkáló kutatók munkájából származó hátrányokat" - jelentette ki Pierre Papon, a CNRS főigazgatója. — Science et politique. Le CNRS sous les feux de la Cour des Comptes. /А CNRS az Állami Számvevőszék kritikájának össztüzében./ = La Recherche /Paris/, 1983.147. no. IO35.p. S.Gy. Vélemények a nyugatnémet kutatásról Az NSZK-ban a nemzeti össztermék 2,7 %-át költik K+F-re, többet, mint bármely más országban, beleértve Japánt és az Egyesült Államokat is. Az ezer lakosra jutó főiskolások száma 15 /Franciaországban 12, Angliában 7/» Az ország 67 felsőoktatási intézményében 70 000 tudóst
